Az INA 23 egykori igazgatója és vezető beosztású dolgozója, akik 1982 és 1990 között dolgoztak a vállalatnál, Petar Flekovic akkori vezérigazgató kezdeményezésére kedden Zágrábban abból az alkalomból gyűltek össze, hogy Horvátországban 60 éve folyik kőolaj- és földgáztermelés - írja a Poslovni dnevnik. Habár Flekovic kiemelte, hogy az összejövetelnek az a célja hogy megemlékezzen azokról a napokról, amikor az INA világszintű játékos volt, a találkozón mégis erős üzenetek hangzottak el az INA jelenlegi tulajdoni és üzleti viszonyaival kapcsolatosan - állapítja meg a lap.

A több mint 49 százalékot birtokló tulajdonos (Mol Nyrt.) hatalma az 51 százalék felett rendelkezők fokozatosan kialakult tehetetlenségéből ered - jelentette ki Flekovic, hozzátéve: nem szeretnék, ha tönkremenne az INA öröksége. Emlékeztetett arra, hogy az INA mindenkoron számíthatott a politikai vezetőség támogatására, Josip Broz Titótól kezdve Franjo Tudjmanig.

Az INA ma csupán ötödét képviseli annak, amit az egybegyűlt menedzsercsapat hagyott maga mögött - mondta az egykori INA-vezér, s kifejtette, 1990 előtt a vállalat évente 85 millió tonna kőolajat és 20 milliárd köbméter földgázt termelt. A sziszeki (Sisak) és fiumei (Rijeka) kőolajfinomítók közel 10 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, ma ez a mennyiség 2 millió tonna alatt van évente. Az INA akkor 40 országba exportált több mint 255 millió dollár értékben, és 643 benzinkútja volt, a nagyvállalatokon belüli mintegy háromszáz töltőállomás mellett. Ma összesen 430 kútja van - ismertette Flekovic.

Az elmúlt hatvan évben számos kőolaj- és földgázmezőt fedeztek fel, amelyek később az INA fejlesztésének alapját képezték, de a fejlesztések folyamatosságának és az erős intellektuális potenciálnak volt mindig kulcsfontosságú szerepe a vállalat erejében - hangsúlyozta.

Flekovic felidézte, hogy az INA vezetőinek egy csoportja már 1988-ban felfigyelt arra, hogy új idők jönnek, és a vállalatot át kell alakítani részvénytársasággá. Egy évvel később az átalakítási tervet is elkészítették, amelyet Tudjman néhai köztársasági elnöknek is be kellett volna mutatniuk 1990-ben, de időközben elkezdődött a knini felkelés, így a téma lekerült a napirendről.

Az összegyűlt volt vezetők - nem tagadva az INA kilátásaival kapcsolatos félelmeiket - egyetértettek abban, hogy ha az INA átalakítása az akkori koncepció szerint megvalósult volna, akkor ma nem a Mol lenne az INA tulajdonosa, hanem fordítva - írja a Poslovni dnevnik. Mirko Zelic akadémikus az egyetlen a volt INA-igazgatók közül, aki reménykedik abban, hogy az INA két legerősebb részvényese, a Mol és a horvát állam mégis asztalhoz ül, összegyűjti a szakértőket, és végiggondolja, hogy hosszú távon mi a legjobb megoldás az INA számára - olvasható a horvát üzleti lapban.