Figyelemre méltó három éven van túl az olajpiac: az árak stabilak maradtak a 100 dollár/hordó körüli szinten, miután az észak-amerikai olajpala-kitermelés váratlanul erős felfutása ellensúlyozta a közel-keleti szállítások visszaesését. Ez az egyensúly azonban nagyon bizonytalan, a kereslet visszaesése vagy az Irán elleni blokád megszüntetése kibillentheti az egyik, egyes nagy olajtermelő országok belpolitikai feszültségei a másik irányba - idézte szakértők véleményét a CNBC.

Ezek a megállapítások is kiolvashatók a brit-holland BP hosszú távú energiapiaci előrejelzéséből. Az olajmulti szakértői arra számítanak, hogy 2012 és 2035 között 41 százalékkal nő a világ energiafogyasztása. Ez éves átlagban halvány, 1,5 százalékos növekedést jelent, úgy, hogy az időszak elején, 2020-ig kétszázalékos tempó várható, míg azt követően 1,2 százalékos.

Idegesítő

A jelentésből kiderül, hogy 2002 és 2012 között soha nem látott tempóban ugrott meg a világgazdaság energiafelhasználása, ám ez várhatóan nem folytatódik. Az ok az energiahatékonyság javulása, aminek hátterében részben a szállítás, a felhasználás ésszerűsítését megkönnyítő globalizáció, részben az erős piaci verseny áll. Az energiahordozókon belül az olaj iránti kereslet átlag alatt, csupán évi 0,8 százalékkal bővülhet.

Az OECD-országok olajfogyasztása 2035-re visszaesik az 1985-ös szintre. Ezen belül az Európai Unióé annyi lesz, mint 1967-ben. Ez felvet egy igencsak idegesítő kérdést: kialakulhat-e fenntartható növekedés, és ha igen, milyen feltételek teljesülése esetén, ha alig nő a gazdaság energiafelhasználása?

Arabok

Ha az urándúsítás korlátozásáról szóló megállapodást Irán betartja, akkor - az EU és az USA gazdasági blokádjának feloldása után - úja a 2012. eleji szintre, napi 2,5 millió hordóra növekedhet olajexportja. Ez szinte biztosan nagy olajeladási hullámot indítana el az egyre inkább áresésre számító piacon - vélik az Eurasia Group tanácsadó intézet elemzői.

Az arab tavasz idején, 2011 elején kialakult politikai feszültségek azonban nem szűnnek, például a szíriai polgárháború tovább rombolja a politikai stabilitás maradékát. A BP számításai szerint a lázadássorozat miatt napi több mint kétmillió hordó olaj esett ki a világpiacról, és történelmi tapasztalatok szerint ilyen esetekben több mint tíz év kell a korábbi helyzet helyreállásához.

Afrikaiak

Nigériában, a világ egyik legnagyobb olajtermelő országában a szabotázsok és a olajlopás jelent egyre nagyobb gondot. A Shell különösen sokat szenvedett 2013-ban olajvezetékei leállása miatt: nigériai szállítása évi átlagban napi 65 ezer hordóval estek vissza, ami ottani kitermelésének negyede. Az afrikai országban kialakult brutális jövedelemkülönbségek miatt esetenként a tiltakozás, a bosszú kifejezése az olajlétesítmények megrongálása.

Emellett a lopás is egyre nagyobb méreteket ölt - mára már bonyolult szervezetrendszer alakult ki az eltulajdonított olaj elszállítására és értékesítésére. Egyik probléma enyhülésére sem várható 2014-ben - véli Roderick Bruce, az IHS kutatóintézet energetikával foglalkozó elemzője. Jelentések szerint az olajlopás gyakori más afrikai országokban és megjelent Mexikóban is.

Geopolitikai felár

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a geopolitikai instabilitásból fakadó gondok erősödni fognak a következő években, ahogy az olajcégek egyre messzebb kerülnek az az északi-tengeri brit és norvég lelőhelyektől. A kitermelés súlypontja Észak-Amerikán kívül Dél-Amerikába, Nyugat-Afrikába és Irakba helyeződik át. Ha nem is egyformán, de mindhárom térségben belpolitikai konfliktusokkal kell szembenézniük az olajtermelőknek, ami geopolitikai felárként jelenik majd meg az olaj árában.

A másik tényező, ami drágábbá teheti a fekete aranyat, az offshore kitermelés távolodása a partoktól. Minél messzebb van egy olajplatform a szárazföldtől, annál több a gond vele. Az ultramély lelőhelyek kibányászásához olyan különleges berendezésekre van szükség, amelyeket csak kevés szállítótól lehet beszerezni. Ez értelemszerűen megdrágítja a segítségükkel felszínre hozott olajat. Emellett általában hiányzik a szállítási infrastruktúra, amelynek megteremtése további költséget jelent.