Bedőlni látszik az Európai Központi Bank (EKB) nagy terve. A testület még 2020-ban karolta fel az Európai Fizetési Kezdeményezés (European Payments Initiative, EPI) ügyét, támogatva öt ország tizenhat bankját abban, hogy megújulhasson az európai fizetési rendszer és lerázza magáról az EU-ban domináns amerikai infrastruktúrákat, mint a a Mastercard és a Visa fizetési rendszerei. 

Viszont az EPI most elveszítette a lendületet, pedig eredetileg a SEPA (Single Euro Payments Area) páneurópai infrastruktúrájára épülő biztonságos, innovatívabb és integráltabb rendszer tesztidőszakát 2022-re tervezték.

Kapcsolódó

Azonban most egyszerre két nagy német pénzintézet, a Commerzbank és állítólag a DZ Bank is visszalépett. Az elmúlt hetekben állítólag több más európai intézmény is kivonult a projektből, a Commerzbank viszont nyíltan bejelentette, hogy visszalép.

Az EPI jó ötlet az európai fizetési műveletek előmozdítására, de számos intézmény különböző európai országokból már visszalépett - mondta a Commerzbank szóvivője a DerTreasurer-nek. A pénzintézet szerint a tervek és még a viszonylag magas kezdeti beruházások sem fedik egymást. Szerinte az elején túl kis léptékben, túl drágán indulna a szolgáltatási rendszer.

A bank ebben a szakaszban nem kíván részt venni az EPI-ben. Természetesen értékelni fogjuk az EPI új lehetőségeit, és konstruktívan kísérjük a további fejlődést

- tették még hozzá az újság által kiadott közleményben.

A kezdeményezés tulajdonképpen január végére, február elejére szerette volna bejelenteni, hogy kapott-e és hány kötelező érvényű finanszírozási kötelezettségvállalást. A Börsenzeitung finanszírozási körökre hivatkozó értesülése szerint a döntést most március közepére halasztották.

Valószínűleg nem a Commerzbank az egyetlen német bank, amely már nem kívánja támogatni a kezdeményezést. A tárgyalásokat ismerő személyek szerint nem sokkal a tavalyi év vége előtt a DZ Bank is kiszállt, de ezt az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg.

A DerTreasurer úgy tudja, hogy a DZ Bank többek között azért mondta le részvételét, mert az új szövetségi kormány még nem tett kötelező érvényű kötelezettségvállalást az állami finanszírozásra. A Handelsblatt szerint azonban az EPI támogatói remélik, hogy a DZ Bank meggondolja magát, mivel a bank megengedhetné magának a beruházást.

A spanyol bankok állítólag szintén nagyrészt kivonultak. Eredetileg 15 bank jelezte érdeklődését, de pénzügyi körök szerint már csak a Santander maradt a projektben. Az "El Confidencial" című spanyol online újság szerint a többiek, például a Sabadell és a Bankinter már nem érdeklődnek az EPI iránt, a BBVA és a Caixabank pedig állítólag komoly kétségeket fogalmazott meg, hogy egyáltalán működhet-e a rendszer. A bankok hivatalosan még nem nyilatkoztak.

Az európai fizetések függetlenebbé tételét célzó európai fizetési kezdeményezés most legfeljebb csökkentett formában valósulhat meg, mert az ideiglenes vállalat jogi formába való átalakításához és a gyakorlati szakaszba lépéshez 2026-ig szükséges 1,5 milliárd euró egyre kisebb része jöhet be a pénzintézetektől.

Ezért a Martina Weimert, az Oliver Wyman korábbi tanácsadója által vezetett kezdeményezés kudarcot vallhat, ha csak a még nem kifarolt intézmények nem fektetnek be többet. Tavaly év közepén Weimert még azt mondta a DerTreasurer-nek, hogy nem számít arra, hogy az EPI a költségek miatt megbukik.

Egy időben 31 bank és két pénzforgalmi szolgáltató érdeklődött a kezdeményezés iránt. A Handelsblatt szerint egy 2021 karácsonya előtt nem sokkal tartott megbeszélésen már csak tíz intézmény támogatta a projektet, nyolc visszamondta. A többiek még nem akartak véglegesen elköteleződni. A Deutsche Bank és a takarékpénztárak például még mindig érintettek. A Handelsblatt beszámolója szerint a Német Takarékpénztárak Szövetsége tavaly szeptember végén tartott elnökségi ülésén úgy döntött, hogy 148 millió euróval járul hozzá a jövőbeli európai fizetési rendszer finanszírozásához.

A végleges döntés arról, hogy mi lesz az EPI-vel, várhatóan február közepén születik meg. Addig még sok tárgyalás lesz, valamint az EU-tagállamok kormányai is lehet, beszállnak.

A beruházás azért lehet fontos, hogy fokozza a versenyt a digitális fizetési rendszerek, kártyaszolgáltatók piacán: jelenleg túl domináns a Visa és a Mastercard, amelyek EU-n kívüli szereplők. Az EPI terve az lenne, hogy egy olcsóbb alternatívát dolgozzon ki, mint a két rivális, ha pedig ez megtörténik, egyben leszoríthatják azok díjait is. Sok országban már vizsgálják is, hogy nem él-e vissza a két cég a piaci erőfölényével az árazásnál.