A tervek szerint 2018-ban helyezik üzembe a szélerőművet, amely évente 1,4 millió kilowattóra áramot termel, és ezzel 450 ezer tonna szenet vagy 4,4 millió tonna vizet vált ki az energia-előállításban. A tenger felől érkező állandó és erős légmozgásoknak köszönhetően a térségben érdemes a megújuló energiaforrások közé tartozó szélerőműveket építeni, és már vannak is kisebb teljesítményű telepek.

Kína igyekszik csökkenteni függőségét a széntől, amelyből energiaigényének 66 százalékát fedezte 2013-ban. A Kínában tavaly üzembe helyezett, a termelést a megújuló energiaforrásokra (biomassza, szél- és napenergia, geotermikus és vízi energia) alapozó létesítmények összteljesítménye 35 gigawatt, ami több mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hasonló beruházásainak eredménye együttvéve.

Kapcsolódó

A kínai kormány szerdán jelentette be, hogy 2020-ig korszerűsítik a szénerőműveket a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésének érdekében. A modernizálás eredményeként évente mintegy 100 millió tonnával kevesebb szenet égetnek el, és mintegy 180 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. Azokat az erőműveket, amelyek 2020-ra nem lesznek képesek megfelelni a szigorú előírásoknak, bezárják.

Kína a világ legnagyobb szénfelhasználója és -kitermelője, egyúttal a légkör szennyezéséért felelős országok listáján az első helyezett. Tavalyelőtt az ország szénfogyasztása 4,2 milliárd tonna volt.