A vállalati hitelezés megtorpanása - négy évvel a gazdasági válság kirobbanása után is - jelentős problémákat okoz Európában: a vállalkozások erősödő szállítói hitelezési kockázattal, valamint késedelmes fizetéssel szembesülnek. Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, májusi felmérésében 14 európai ország - Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Törökország - közel 3000 vállalkozását kérdezték meg ügyfeleik fizetési szokásairól. A válaszokból kiderült, hogy - elsősorban likviditási problémák miatt - háromszor annyian számítanak a szállítói hitelezés kockázatainak növekedésére a következő hat hónapban, mint ahányan arra, hogy a helyzet javulni fog.
A cégvezetők borús jövőképét az Atradius piaci statisztikái is alátámasztják: a felmérésben résztvevő országokban a kibocsájtott számlák összértékének 30 százalékát csak késedelmesen, 3 százalékát pedig egyáltalán nem fizetik ki. Ugyancsak általánosan jellemző, hogy a már lejárt számlák mintegy ötöde 60 napon túli tartozás.
Vezetnek a görögök
Nem meglepő módon a vizsgált országok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a felmérés 30 százalékos átlagával szemben a céges számlák 41,1 százalékát egyenlítik ki késedelmesen. Nem sokkal jobb a helyzet Olaszországban és Írországban sem, ahol ugyanez az arány 39,5 illetve 38,2 százalék. A 90 napon túli tartozások aránya átlagosan 6 százalék volt a vizsgált piacokon, azonban a fent említett országok itt is kilógnak a sorból: Görögországban 18,7, Olaszországban 11,7, Írországban pedig 6,5 százalék a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya. A dél-európai országok vezetik a nemfizetési toplistát is: Görögországban a belföldi számlák 7,4, míg Olaszországban 5,4 százalékát egyáltalán nem fizetik ki.
Ami a halasztott fizetés arányát illeti, az átlagos értékek alig változtak egy év alatt: a cégek belföldi partnereiknek az esetek 52,5, míg külföldiekkel kapcsolatban az esetek 46 százalékában adták meg a halasztott fizetés lehetőségét. Egy évvel korábban 46 illetve 44 százalék volt az arány. Ugyanakkor, Görögország és Törökország esetében az átlagtól rendkívül eltérő értékeket mért az Atradius, elsősorban a belföldi kereskedelem területén. Görögország vállalkozásai a második, míg Törökországé a harmadik helyen állnak a legnagyobb arányban halasztott fizetést nyújtó szállítók listáján 66,1 illetve 65,8 százalékos értékükkel; ezen a területen egyedül Spanyolország cégei előzik meg a két országot 73,1 százalékos aránnyal. A határon átnyúló üzletek esetén az írek a legengedékenyebbek, ők külföldi számláik 69,4 százaléka esetében engedélyezték a halasztott fizetést.
A vizsgált piacokon a fizetési határidők átlagos hossza belföldi forgalomban 39,4 nap, határon átnyúló ügyletek esetén pedig 34,6 nap volt. 2011-ben belföldi számlák esetén 35, külföldiek esetén pedig 36 nap volt az átlagos fizetési határidő, azaz vállalkozások láthatóan engedékenyebbek lettek hazai vevőikkel szemben. A belföldi vevőknek adott fizetési határidők esetében Törökország és Görögország vezet: 84,7, illetve 74,6 nap áll a vevők rendelkezésére a számla kiegyenlítésére. A lista másik végén Ausztria és Németország helyezkedik el, jóval szigorúbb 21,3, illetve 22 napos átlagos fizetési határidőkkel. Külföldi vevők esetén ugyancsak a mediterrán országok vállalkozásai a legengedékenyebbek: a spanyol vállalatok 51,1, míg a törökök 43,1 napon belül várják számláik ellenértékét. A skála túloldalán ismét Ausztria áll, ahol átlagosan 24,3 nap határidőt adnak a külföldi vásárlóknak.
Kedvezményes fizetés
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok sem változtak az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a szállítói hitelezést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 66,8, külföldiek esetében pedig 46,2 százaléka mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.
Késedelmes fizetés, illetve a nemfizetési kockázatok ellen a megkérdezett cégek 48,6 százaléka tett már valamilyen lépést: az aktív hitel- és követelésmenedzsment, felszólító levelek kiküldése, a vevők hitelképességének ellenőrzése, valamint a biztonságosabb fizetési megoldások előírása tartoznak a leginkább alkalmazott módszerek közé. A fizetésösztönző eszközök közül egész Európában egyre népszerűbb a lejárat előtti fizetést honoráló kedvezmény: a megkérdezettek csaknem 35 százaléka adott már ilyet vevőinek, Olaszországban pedig ez az arány a 60 százalékot is meghaladja.