Az Erste csoport, Kelet-Közép-Európa vezető hitelintézete a koronavírus évét, 2020-at stabil, 2,9 milliárd eurós működési eredménnyel zárta, ez minimálisan marad el a 2019-estől. A bécsi tőzsdén jegyzett bankcsoport közel 1,3 milliárd euró kockázati céltartalékot képzett a járvány nyomán várható hitelezési veszteségekre. Ennek eredményeként a nettó nyereség 46,7 százalékkal csökkent, 783 millió euróra. Az ügyfélhitelek állománya viszont 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra bővült, az ügyfélbetétek 9,9 százalékkal 191,1 milliárd euróra nőttek. Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) ismét emelkedett, 13,7 százalékról 14,2 százalékra.

Osztalékot is javasolnak

Kapcsolódó

"Minden piacunkon jó teljesítményt nyújtottunk egy kivételes kihívásokat támasztó évben. Működési eredményünk stabil, tőkehelyzetünk kiváló. Szeretnénk részvényeseinkkel megosztani az eredményt, ezért - az Európai Központi Bank ajánlásával összhangban - 2020-ra 0,5 euró részvényenkénti osztalékra teszünk javaslatot az éves közgyűlésen, emellett részvényenként legfeljebb egy eurót teszünk félre osztalékfizetésre, valamikor későbbre - mondta Stefan Dörfler, az Erste csoport pénzügyi igazgatója.

A nettó kamatbevétel növekedett - leginkább Ausztriában, de Romániában és Magyarországon is - éves összehasonlításban 0,6 százalékkal 4,8 milliárd euróra. Csehországban a nettó kamatbevétel jelentősen visszaesett a kamatok csökkenése miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 1,2 százalékkal 1,98 milliárd euróra csökkent. Az értékpapír-üzletág és az eszközkezelés magasabb jövedelme nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az egyéb díj- és jutalékbevételek - elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatások terén tapasztalt - visszaesését. A kereskedési tevékenység nettó eredménye és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége sorokon a bevétel összességében jelentősen 32,1 százalékkal csökkent és megközelítette 200 millió eurót. A működési bevétel ezért 1,4 százalékkal 7,2 milliárd euróra esett vissza.

Ugyanakkor a bankcsoportnak sikerült csökkenteni az általános igazgatási költségeket 1,5 százalékkal 4,2 milliárd euróra. A személyi ráfordítások 0,6 százalékkal mérséklődtek, 2,5 milliárd euróra, a pozitív devizahatások és a személyi állomány csökkenése nyomán: az időszak végén (teljes munkaidős egyenérték szerint), 47 284 főről 45 690 főre. Ez a 3,4 százalékos visszaesés leginkább a pénzszállítás és egyes adminisztrációs szolgáltatások romániai kiszervezésének tulajdonítható. Az egyéb igazgatási költségek 3,8 százalékkal 1,2 milliárd euróra csökkentek. Az egyéb igazgatási költségek között nyilvántartott, a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 132 millió euróra nőttek. Az amortizáció és értékcsökkenés változatlanul 541 millió eurót tett ki.

A céltartalék miatt zuhant a profit

Összességében a működési eredmény 1,3 százalékkal 2.9 milliárd euróra csökkent, ugyanakkor a költség/bevétel ráta változatlanul 59,0 százalék. A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -1,3 milliárd euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 78 bázispontot tett ki (szemben a 2019. évi -39,2 millió euróval és 7 bázisponttal). A hitelekre képzett céltartalékok jelentős növekedését elsősorban a koronavírus-járvány miatt romló makrogazdasági kilátások okozták. Ugyanakkor pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában és Magyarországon. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta (nem teljesítő hitelek aránya) 2,7 százalékra romlott (2,5 százalékról), az NPL-fedezeti arány pedig 88,6 százalékra nőtt (77,1 százalékról).

A bankcsoport mérlegfőösszege 12,9 százalékkal 277,4 milliárd euróra nőtt. Eszköz oldalon a készpénz- és pénzeszközök növekedtek, főként Ausztriában, összesen 35,8 milliárd eurót tettek ki, 235,2 százalékkal bővülve. A hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 6,9 százalékkal 21,5 milliárd euróra nőtt. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra nőtt a Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában tapasztalt kifejezetten erőteljes hitelállomány-bővülés nyomán.

Forrás oldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 24,8 milliárd euróra emelkedtek az EKB megnövekedett refinanszírozásának eredményeként. Az ügyfélbetétek állománya - minden elsődleges piacon, de leginkább Ausztriában és Csehországban - tovább nőtt, 191,1 milliárd euró volt, ami éves szinten 9,9 százalék növekedés. A hitel/betét ráta 86,9 százalékon állt (az előző évi 92,2 százalék után).