Kiváló 2021-es évet zárt az Erste Bank AG, a magyar Erste Bank anyacége a hétfőn közzétett gyorsjelentés szerint. A vezetőség mégsem teljesen nyugodt.

"Oroszország Ukrajnával vívott háborújának legújabb fejleményei megdöbbentőek mindenki számára, aki hisz a béke, a demokrácia és a jólét európai eszméjében. A dolgok jelenlegi állása szerint a konfliktusnak megjósolhatatlan következményei lesznek a kontinensre nézve – politikai, gazdasági, de elsősorban humanitárius szempontból. Az Erste csoportnak nincs leányvállalata Oroszországban vagy Ukrajnában, ezekkel az országokkal kapcsolatos közvetlen kitettségünk elhanyagolható. Ugyanakkor földrajzi közelségünk és az egész régióhoz fűződő mély kapcsolatunk humanitárius felelősséget jelent. Európa szívében működő bankként a régió lakossága mellett állunk támogatással és segítséggel egyaránt” – mondta Bernd Spalt, az Erste csoport elnök-vezérigazgatója.

Kapcsolódó

A működési bevétel 8,2 százalékkal nőtt

A nettó kamatbevétel 4975,7 millió euróra nőtt (+4,2 százalék) elsősorban a cseh és a magyar kamatemelések, az összes piacon tapasztalható erőteljes állománynövekedés, valamint a TLTRO III (az Európai Központi Bank refinanszírozása) ausztriai és szlovákiai bevezetéséből adódó egyszeri hatások miatt.

A nettó díj- és jutalékbevétel 2303,7 millió euróra nőtt (+16,5 százalék), amit az erőteljes gazdasági fellendülés, és az emelkedő tőkepiacok támogattak. Növekedést könyveltünk el minden kulcsfontosságú díj- és jutalékkategóriában és minden elsődleges piacon. A nettó kereskedési eredmény 58,6 millió euróra esett vissza (137,6 millió euróról); és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 173,2 millió euróra nőtt (62,0 millió euróról). A működési bevétel 7742,0 millió euróra nőtt, ez 8,2 százalékkal haladja meg a tavalyit. 

A költségek kis mértékben emelkedtek. Az általános igazgatási költségek 4306,5 millió eurót értek el, a személyi költségek 2578,1 millió euróra növekedtek. A létszám 2,4 százalékkal csökkent, 44 596 főre. Az egyéb igazgatási költségek 1180,3 millió euróra nőttek. A működési eredmény jelentősen 3435,5 millió euróra nőtt (17,1 százalék), és a költség/bevétel ráta nagymértékben javult 55,6 százalékra (59,0 százalék után).

Erőteljes nettó nyereségnövekedés a csökkenő kockázati költségek miatt

A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költségek) mínusz 158,8 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 9 bázispontot tett ki (szemben az előző évi mínusz 1294,8 millió euróval és 78 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra nettó céltartalékot kellett képezni Csehországban, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Magyarországon, ám ez általában alacsony szinten maradt.

Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások, jellemzően Ausztriában (a takarékpénztári szegmensben). A bázisidőszakban a koronavírusra vonatkozó előretekintő információkkal frissített kockázati paraméterek nagymértékű céltartalék képzéseket eredményeztek a hitelekkel, kötelezettségvállalásokkal és garanciákkal szemben. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta (nem teljesítő hitelek aránya) történelmi mélypontra, 2,4 százalékra csökkent (2,7 százalékról). 

A kisebbségi részesedések utáni jövedelem rekordot döntve 484,8 millió euróra nőtt (242,3 millió euróról) a takarékpénztárak hozzájárulásának jelentős emelkedése miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1923,4 millió euróra nőtt (783,1 millió euróról) az erős működési eredmény és az alacsony kockázati költségek nyomán.

A hitelállomány 8,6 százalékkal bővült

A mérlegfőösszeg 307,4 milliárd euróra nőtt több mint 10 százalékkal. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések (nettó) állománya 180,3 milliárd euróra nőtt (+ 8,6 százalék). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya jelentős mértékben, 31,9 milliárd euróra nőttek (24,8 milliárd euróról) a megnövekedett EKB-refinanszírozás (TLTROIII-tranzakciók) következtében.

Az ügyfélbetétek állománya az összes elsődleges piacon – de leginkább Ausztriában és Csehországban – emelkedett és 210,5 milliárd eurót tett ki (+ 10,2 százalék). A hitel/betét ráta 85,6 százalékra csökkent (86,9 százalékról).

A jövő bizonytalan

Egyelőre nem lehet megítélni, hogy az Ukrajnában zajló háború milyen makrogazdasági hatásokkal jár és azok milyen mértékben érintik a régiót. Habár Oroszoroszág Kelet-Közép-Európa egyik exportpiacaként betöltött gazdasági szerepe az elmúlt években fokozatosan mérséklődött, a régió legtöbb országa továbbra is függ az orosz energiahordozók importjától - írják a beszámolóban.

Az Erste csoport az egyszámjegyű skála közepéhez közelítő nettó hitelállomány-bővülésre számít. A nettó díj- és jutalékbevétel várhatóan az az egyszámjegyű skála alja és közepe között lévő mértékben bővül. Csakúgy, mint 2021-ben az Erste Csoport célja a kétszámjegyű ROTE (Return On Tangible Equity) elérése. Az Erste Csoport CET1 alaptőkerátája stabil marad.

Habár a kockázati költségek alacsony szintje és a legújabb geopolitikai fejlemények miatt igen nehéz pontos előrejelzést adni, a Erste csoport úgy véli, hogy 2022-ben a kockázati költségek 20 bázispont alatt maradnak az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában. Az NPL-ráta a várakozások szerint 3,0 százalék alatt marad.

Az egyre súlyosbodó orosz-ukrán háború nem érinti az Erste csoportot közvetlenül, hiszen a bankcsoport nincs jelen egyik országban sem, a kitettség mindkét ország esetében elhanyagolható, és ebben az összefüggésben nem is várható a kockázati céltartalékok jelentősebb növelése. Közvetett hatások, mint például pénzpiaci volatilitás vagy a szankcióknak az egyes ügyfelekre gyakorolt esetleges tovagyűrűző hatása, azonban nem zárhatók ki.

 

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.