Az Európai Unió idén elfogadta a világ első mesterséges intelligencia szabályozását. Az AI Act elsődleges célja, hogy egységes és horizontális jogi keretet hozzon létre a mesterséges intelligencia rendszerek elterjedésének előmozdítása érdekében, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy számos modell már több célra is használható - magas szintű védelmet biztosítson azok használatának káros hatásaival szemben.

Az AI Act az Európai Unióban használt AI-rendszereket kockázati szint szerint osztályozza (elfogadhatatlan, magas, korlátozott, minimális) majd a felhasználók védelme érdekében.

Feladatok

Az jogszabály értelmében az MI Iroda biztosítja a mesterséges intelligenciáról szóló törvény következetes végrehajtását. Ezt a tagállamok irányító szerveinek támogatásával kell majd elérnie. Az uniós jogszabály szerint a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal közvetlenül is érvényesíteni fogja az általános célú mesterséges intelligencia modellekre (pl. ChatGPT) vonatkozó szabályokat.

Az új MI Iroda feladatai közé fog tartozni:

  • az MI-rendszerek meghatározásáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása;
  • a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kritériumok további pontosítása;
  • a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú MI-modellekre vonatkozó küszöbértékek kiigazítása, az általános célú MI-re és a megfelelőség-értékelésre vonatkozó műszaki dokumentációs követelmények meghatározása;
  • az MI-modellek szolgáltatói számára általános célú gyakorlati kódex kiadása.

Az Iroda nyilvántartásba veszi és ellenőrizni fogja az MI-fejlesztők által küldött bejelentéseket, azonban korlátozott erőforrásokkal rendelkezik majd ezen a területen.

Az Európai Unióban létrehoznak egy tanácsadó fórumot, amely az érdekelt felek kiegyensúlyozott összetételét képviseli majd, így képviselve lesznek az ipari, kisvállalkozói, az akadémiai és a civil társadalmi szereplők is. Az Iroda az AI Gyárak létrehozásával ösztönözni fogja az európai mesterséges intelligencia-képességek növelését is, emellett figyelemmel fogja kísérni a GenAI4EU kezdeményezést.

Ez utóbbi a generatív mesterséges intelligencia különböző ágazatokban, például személyre szabott orvoslás, klímamodellezés és gyógyszeriparban történő alkalmazásaira összpontosít. Az Iroda működése megmutatja majd, hogy a jogszabály milyen mértékben lesz az MI innováció megbízható ösztönzésének eszköze, vagy éppen egy idő előtti, inkább az innovációt korlátozó szabályozásnak bizonyul majd. 

Az új szervezet felépítése

Az AI Office tervezett létszáma 140 fő, amely egy független szakértőkből álló tudományos testületként szoros kapcsolatot tartana fenn a tudományos közösséggel. A munkatársak között lesznek technológiai szakemberek, adminisztratív asszisztensek, jogászok, szakpolitikai szakemberek és közgazdászok.

Az Iroda szervezeti felépítése 5 egységből és 2 tanácsadóból fog állni, ami tükrözi az iroda megbízatását. Ezek a következők:

  • „Kiválóság a mesterséges intelligencia és a robotika területén” egység;
  • a „Szabályozás és megfelelés” egység;
  • a „Mesterséges intelligencia biztonság” egység;
  • az „AI innováció és szakpolitikai koordináció” egység;
  •  „A mesterséges intelligencia a társadalmi javakért” egység;
  • a vezető tudományos tanácsadó;
  • és a nemzetközi ügyekért felelős tanácsadó.

Megkezdődik a munka

Az MI Irodáról szóló jogszabály június 16-án lép hatályba. Ezt követően a tervek szerint a munka rögtön megkezdődik és az AI Testület is megtartja első ülését a hónap végéig.

Az Indamedia és az Economx idén is megtartja a Budapest AI Summit című rendezvényét, szeptember 09-10-én, a Magyar Zene Házában és a Néprajzi Múzeumban. Sok egyéb mellett a mesterséges intelligencia szabályozási kérdéseivel is foglalkoznak a hazai és nemzetközi előadók.
Jegyet vásárolni ide kattintva lehet.