Egyenlő versenyfeltételek megteremtésével tisztességes versenyt akar elérni az Európai Parlament az uniós piacon tevékenykedő harmadik országbeli cégek esetében bevezetett szigorításokkal. Ha a külföldi állami támogatás torzító hatású, akkor az egyensúly helyreállítására jogorvoslati intézkedések alkalmazhatók egy most elfogadott jogszabály értelmében. Az EU célja végső soron az, hogy multilaterális megoldás szülessen a piactorzító állami unión kívüli támogatások felszámolására.

A fő probléma az, hogy az EU kifejezetten nyitott gazdaság: a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként a világkereskedelem 16 százalékáért felelős, 2021-ben pedig 117 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetés célpontja volt. Egyre gyakrabban előfordul azonban, hogy uniós vállalatok felvásárlását külföldi állami támogatások segítették, amelyek befektetési döntésekre is hatással voltak és a tisztességes verseny kárára torzították a szolgáltatások kereskedelmét.

Az 598 szavazattal, öt ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadott új rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy megvizsgálja az EU-n kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat. Ha úgy találja, hogy azok piactorzító hatásúak, akkor jogorvoslati intézkedéseket vezethet be, így megakadályozhatja, hogy a például kamatmentes hitellel, a költségeknél alacsonyabb áron nyújtott finanszírozással, kedvezményes adózással vagy közvetlen állami támogatással segített vállalatok uniós versenytársaiknál kedvezőbb ajánlatot nyújthassanak be uniós közbeszerzéseken, vagy fúziók és felvásárlások esetén – írja közleményében az EP.

Mindent vizsgálhatnak, a cégek kérdezhetnek

Alapvetően ez megoldja azt a problémát, hogy míg a tagállamok esetében szigorú versenyjogi szabályok határozták meg, hogy a cégeket milyen állami támogatásokkal lehet segíteni, addig ha mondjuk egy kínai vagy amerikai cég kapott kívülről, a saját kormányától segítséget, akkor az átcsúszhatott a támogatási tilalmon. 

Az új szabályok értelmében a vállalatoknak akkor kell értesítenie az Európai Bizottságot a tervezett fúziókról és felvásárlásokról, ha az érintett felek bármelyike legalább 500 millió eurós (200,8 milliárd forintos) forgalmat bonyolít az EU-ban és a külföldi pénzügyi hozzájárulás mértéke meghaladja az 50 millió eurót (20,1 milliárd forintot). Az EB akkor is megvizsgálja a közbeszerzéseken indulókat, ha a közbeszerzés értéke legalább 250 millió euró (100,3 milliárd forint).

A parlamenti tárgyalódelegáció javított az uniós fellépés hatékonyságán azzal, hogy a jogszabály hatálya alá konkrétan nevesítve bevonta az állami vállalatokat, amelyek gyakran kedvezményezettjei az állami támogatásnak. A tárgyalók emellett lerövidítették a közbeszerzések kivizsgálására az Európai Bizottság számára rendelkezésre álló időtartamot, és gondoskodtak róla, hogy a tagállamok, vállalatok és egyéb érdekeltek számára rendelkezésre álljon egy csatorna, amelyen keresztül a potenciálisan piactorzító támogatásokról értesíthetik a Bizottságot – tették hozzá a közleményben, amely szerint a képviselők a jogbiztonságot fokozták azzal az elfogadott javaslatukkal, hogy az EB adjon ki útmutatót arról, mi alapján értékeli az egyes külföldi támogatások piactorzító jellegét és hogyan veti össze a piactorzító hatást a támogatás potenciálisan pozitív hozadékaival.

A parlamenti tárgyalók azt is elérték, hogy a vállalatok tanácsot kérhessenek az Európai Bizottságtól azzal kapcsolatban, hogy be kell-e jelenteniük hivatalosan a kapott támogatást. Az EU célja végső soron az, hogy javuljon az állami támogatások nemzetközi szabályozása. Ezért ha megszületik az uniós szabályokkal egyenértékű, multilaterális szabály, akkor az unió visszavonja saját szabályzását.

Az Európai Parlament döntése után most a tagállamokat tömörítő Európai Tanácson a sor, hogy várhatóan november 28-án hivatalosan jóváhagyja a két intézmény között a jogszabály végleges formájáról született megállapodást. A jogszabály ezután 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követően lép hatályba.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.