A finn kormány engedélyt adott a tengerfenék bérbeadására két nagyméretű tengeri szélerőműpark fejlesztési projekt beindítása érdekében. Az európai szélenergia-ipari portál, a Wind Europe közlése szerint ez is egy a nagyokat lépő észak-európai ország elhatározásai közül, mellyel a következő évtized közepére Finnország karbonsemleges gazdasággá akal átalakulni.
A Metsähallitus, az állami tulajdonú erdő- és tengerfenék-kezelő szervezet engedélyt kapott arra, hgoy bérbe adja a Tahkoluoto szélerőműpark, illetve a Botteni-öbölben található, Korsnäst-közeli területeket offshore szélfarmok létesítése céljából.
Mivel Finnország 2035-re teljes mértékű szén-dioxid-semlegességet akar elérni, a szélenergiára is jobban kell támaszkodnia. Az elmúlt években sok szárazföldi szélpark épült az országban, így az egy évtizeddel ezelőtti 1 százalékról mára 10 százalékra nőtt a szélenergia aránya az energiamixben. 2022 év végére a szélerőművek összesített termelőkapacitása elérheti az 5 GW-ot.
Amikor Finnország 2020-ban átlépte a megújuló energiaforrásokkal az 50 százalékos arányt, a Napi.hu hosszabb elemző cikket közölt a "bezzeg országok" közé lépés alkalmából. Az ott megfogalmazott, közép és hosszútávú elképzelések annak ellenére nem változtak az észak-európai országban, hogy időközben az oroszok ukrajnai háborúja miatt felmondták a Roszatommal közös atomerőmű projektet, és hogy erre is válaszul Oroszország a gázszállítást, majd az áramszállítást is leállította Finnországba.
Az oroszok annyira lekésték az elrettentést, hogy 2025-re Finnország szeretné a jelenlegi szélenergiás arányszámát 27 százalékig katapultálni, a szárazföldi (onshore) szélenergia hasznosítás mellett a tengeri iránti igény is megjelent.
Kicsiből óriásit
A finn vizeken jelenleg csak egyetlen, alig 42 MW teljesítményre képes, kisméretű, offshore szélerőmű dolgozik. A már említett Tahkoluoto szélparkot öt éve helyezték üzembe. Ezt is kibővítik, és bár csupán 45 turbinás bővítés szerepel a tervekben, azok egyenként 11-20 MW teljesítményűek lehetnek, és ezzel a jelenlegi teljesítményméret hússzorosát, akár 900 MW létrehozását is reálisnak tartják.
A másik, a Botteni-öbölben kialakítandó szélerőműpark ennél is nagyobb, 1,3 GW méretű lehet -első körben. A kormány középtávú terveiben ugyanis e térség kiterjesztésével 3 GW méretig történő felskálázás lehetősége szerepel a tervekben.
A tengeri szélenergia fejlesztése kulcsszerepet fog játszani a megújuló energia részarányának növelésében a finn energiaszerkezetben, és nagyban hozzájárul Finnország szén-dioxid-semlegességi céljának eléréséhez.
Pierre Tardieu, a WindEurope igazgatója szerint a finnek ambiciózus tengeri szélenergia-tervei világos tervet fogalmaznak meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való leválásra, és ha a tervek megvalósulnak, az ország 2035-re valóban klímasemlegessé válhat.