"Egyre kevesebb a sztrájkoló. A csökkenő tendencia látszik folytatódni hétfőn és kedden is, jóllehet a mozdonyvezetőknél még mindig jelentős a mozgósítás, de már ott is az 50 százalék alá esett vissza" - mondta Mathias Vicherat vezérigazgató-helyettes az MTI szerint.

A sztrájk múlt heti szerdai és csütörtöki szakaszában a mozdonyvezetőknek 50, a vasutasoknak összességében 15 százaléka vett részt.

A munkabeszüntetés kedden is folytatódik. Aznap kezdődik meg a törvénytervezet szenátusi vitája, a szövegről június 5-én tartják a szavazást a felsőházban.

Laurent Berger, a CFDT reformszakszervezet vezetője vasárnap a Le Journal du Dimanche című hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy a CFDT a lehető leggyorsabban be akarja fejezni a konfliktust, de "a vasutasok és a vasút jövőjének szempontjából jó feltételekkel", ezért a parlamenti vita vége előtt nem csökkentik a kormányon a nyomást, a sztrájkot addig biztos folytatják, s folyamatosan javaslatokat tesznek a kormánynak.

"A kormány maratoni reformot indított. Az utolsó tíz kilométeren járunk és nem ezt lesz a legkönnyebb lefutni" - mondta a szakszervezeti vezető, aki elismerte, hogy "valódi egyezetés" alakult ki a kormánnyal, s történtek "előrelépések".

Amióta a francia kormány pénteken megerősítette, hogy átvállalja az állami vasúttársaság (SNCF) adósságállományának kétharmadát, valamint növeli a beruházási támogatást, megtörni látszik a szakszervezeti egység, miután a radikális CGT és a Sud folytatni kívánja a gördülő sztrájkot a vasúti reform ellen, a CGFT mellett viszont a második legnagyobb szakszervezet, az UNSA is a megmozdulás befejezését helyezte kilátásba.

A kormány vasúti reformja ellen április eleje óta tiltakozó vasúti szakszervezetek régóta követelték az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből fakadó hatalmas adósságállomány átvállalását, miután álláspontjuk szerint anélkül a reformot követően az SNCF csődbe menne. A kormányfő azt is bejelentette, hogy az állam évente 200 millió euróval megemeli a beruházásait a francia vasútnál, azaz ezentúl évente 3,8 milliárd eurót juttat fejlesztésekre az SNCF-nek.

A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.