Szerda délelőtt Twitter-üzenetben jelentette be a Gazprom, hogy leállítja az Ukrajnán keresztüli gázszállítást Európába. Egy nappal korábban ugyan az orosz állami gázvállalat már közölte, hogy figyelmeztetést küldtek a partnereiknek egy az ukrán Naftogazzal fennálló elszámolási vita miatt, szerdán már a teljes tranzitstopról döntöttek.

Az ügy már régre nyúlik vissza: az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetője, a GTSOU és a Naftogaz, mint a tranzit szervezője vis maiort rendelt el a kelet-ukrajnai megszállt területeken lévő Szohranivka belépési ponton belépő gázáramlásra, mivel állítása szerint az orosz megszállók így ellophatnák vagy visszatarthatnák a tranzitgázt. A GTSOU felajánlotta, hogy átirányítja a szállítmányokat az ukrán ellenőrzés alatt álló Szudzsa határállomáshoz, és a Gazprom által lefoglaltnál nagyobb kapacitást kínál fel a Szokhranivkán keresztül az országba be nem lépő mennyiségek ellensúlyozására. A Gazprom nemcsak hogy elutasította ezt, hanem csökkentette a Szudzsán keresztül történő gázszállításait is, amelyek szállítására szerződéses kötelezettsége volt – számolt be az ICIS árupiaci szakportál.

Ez azt jelenti, hogy június óta a Gazprom a teljes szerződéses kapacitásnak csak 40 százalékát szállítja Ukrajnán, ami napi 109 millió köbméternek felel meg. A hónap elején Szerhij Makogon, a GTSOU korábbi vezérigazgatója az ICIS-nek adott interjújában elmondta, hogy az üzemeltető a Naftogazzal együtt eljárást fog indítani a Gazprom ellen, amiért az csak 30 százalékát fizette ki annak a pénznek, amit a "ship-or-pay" szerződés feltételei szerint fizetnie kellett volna. Ezt a nemfizetéssel kapcsolatos ukrán állítást cáfolta kedden a Gazprom, valamint jelezte, hogy teljesen leállítják a tranzitot.

Moszkva állhat a szabotázs mögött - az USA korábban már figyelmeztetett

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1 és 2 földgázvezeték elleni támadás mögött Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint. Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon - mondta az MTI szerint a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RND).
Hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint "biztonságpolitikai szempontból" az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, "a félelem terjesztése". Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket "eszközként", az energiát pedig "fegyverként" használja, így a minapi támadás "illeszkedik" az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az "állami terrorizmus" és a hibrid műveletek - fejtette ki Roderich Kiesewetter. Mindezek alapján "valószínű", hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély. Hangsúlyozta: az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.A Der Spiegel értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

Fájdalmas gázhiányt jelent ez Európának

Az ukrán gázszállítási útvonal csak az egyik a két fennmaradó orosz tranzitfolyosó közül, miután a Gazprom e hónap elején szankcionálta a Lengyelországon keresztül Németországba tartó Jamal gázvezetéket, és határozatlan időre felfüggesztette az Északi Áramlat 1 gázszállítását. A kisebb kapacitású vezetékek közül még működik a Török Áramlat balkáni leágazása: a korridor Magyarországon, Kiskundorozsmánál lép be az EU-s hálózatba.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint jelenleg már nem érkezik földgáz Beregdarócon keresztül, Ukrajna felől. Három ellátási irány üzemel: a már említett szerb-magyar interkonnektor, a csanádpalotai Románia felől érkező hálózat, valamint Mosonmagyaróvárnál az ausztriai Baumgarten felől táplálnak be a hazai rendszerre. 

A hálózati betáplálás Magyarországon a különböző forrásokat tekintve 2022. szeptember 28-án.
A hálózati betáplálás Magyarországon a különböző forrásokat tekintve 2022. szeptember 28-án.
Kép: FGSZ

Az ENTSOG adatai alapján jelenleg így a nagyobb, oroszt gázt továbbító kompresszorok közül egyedül a bulgáriai Sztrandzsa működik csak.

Magyarország ellátása délről biztosított

„Európa egyre nagyobb energiaválságban van. Azonban Magyarországra érkezik az orosz gáz, nálunk nem fordulhat elő, hogy a családok nem tudnak fűteni, és az sem, hogy munkahelyek kerülnek veszélybe a gázhiány miatt. A Török Áramlat vezetéken keresztül a gázszállítás akadálytalanul történik” – közölte Menczer Tamás, a külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkára. 

A politikus szerint a magyar energiaellátás így biztosított. „Az energia nem ideológiai kérdés, hanem a valóság kérdése” – tette hozzá a Facebook-bejegyzésében.

Ugyan Menczer azt is írja, hogy az energetikai szankciók értelmetlenek, fontos hangsúlyozni, hogy vélhetően jövőbeli intézkedésekre célzott. Az Európai Unióban jelenleg egyetlen energiahordozóra, az orosz szénre vannak érvényben tilalmi intézkedések. Az orosz Urals típusú nyersolaj tengeri behozatala csak januártól kerül tiltólistára, de Magyarország ez alól 2024-ig mentességet kapott. A gázembargót ugyan a balti államok és Lengyelország támogatta, de ezeket a legtöbb tagállam nem támogatta, így komoly tárgyalás sem folyik róluk.

Hamarosan viszont okafogyottá válhatnak a lépések: az Északi Áramlatot szabotázsakciók következtében ért sérülései, valamint a mostani orosz-ukrán útvonal ígért leállításával csak a Töröm Áramlat üzemel majd. Így lényegében a korábbi 40 százalékról már 2 százalékra esik vissza az orosz gázbetáplálás az EU-ban. Az Északi Áramlat 1 vezeték ráadásul augusztus vége óta áll, így már szeptemberre az uniós gázbehozatal mintegy 8 százalékát adta csak a Gazprom a Napi.hu számításai szerint.

A gázárak kilőttek, egyre messzebb a rezsicsökkentés

A teljes leállás hatására a holland gáztőzsdén 202,5 euróba került megawattóránként az októberi szállítású földgáz. Az ICE TTF adatközlése szerint ez 8,8 százalékos áremelkedést jelentett délután 3-ig. A novemberi szerződéseknél – mivel már csak 2 napnyi jegyzési idő van a fronthavi szerződésekre, már ez a hónap a relevánsabb – csak 7,1 százalékos volt az emelkedés, de ez is 217,9 euró/megawattórás szintet jelent. Szeptember 15. óta ez a legmagasabb szint a holland gáztőzsdén.

A rezsicsökkentés részleges korlátozása óta az átlagfogyasztás felett a magyar háztartásoknak lakossági piaci árat kell fizetniük, melyet rendszeres felülvizsgálások után igazítanak a tőzsdei viszonyokhoz. Ehhez a CEEGEX közép-kelet-európai kereskedését veszik figyelembe: itt a szerdai gáznapra már 191,32 euró volt a súlyozott átlagár, és 190,79 euró volt a referencia ár, ami már 10,92 százalékos emelkedést jelentett. Mindebbe még nem árazták bele az ukrajnai vezetékleállást. 

A további áremelkedések a rezsicsökkentés felett fizetendő szint áremelkedését jelenthetik.

A kiesés azonban a magyar gáztárolók feltöltését is nehezíti: az eddigi déli és ukrajnai betáplálás mellett is a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 19-i adatai alapján eddig 70 százalékig teltek meg. A betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki, ez a mennyiség az éves lakossági fogyasztás 112,26 százaléka ugyan, de az ipari szereplőknek is szükségük van földgázra.

Az eddigi ütemezés mellett is a téli fűtési szezon kezdetének tekinthető október 1-i időpontok is legfeljebb csak 77 százalékig lehetett volna a tárolókat feltölteni. Azonban itt kérdéses, hogy a Szerbiának betárolt 500 millió köbméter beleszámít a magyar tárolók töltöttségi adatába vagy sem. Ha nem, akkor a hazai gázkészletek már csak a töltöttség 69-72 százalékára lettek volna elegendők. Most viszont a gázimport – hagyományosan – nagyobbik részét biztosító ukrajnai ellátási irány kiesik, ami már csak 65 százalék alatti töltöttséget jelentene a szerb levonásos forgatókönyvnél.