Az európai turbinagyártó az Osterild mellett működő teszttelepén felállít egy 150 méteres tornyot, és arra telepít egy elképesztő paraméterekkel rendelkező turbinát. Az SG 14-222 DD kódnevet viselő gépezet valójában tényleg egy komplett erőmű teljesítményét képes a szélből villamos energiává alakítani: az első 14 megawattos (MW) offshore (tengeren lévő) turbina annyi energiát termel majd, mint a magyarországi szélparkokban dolgozó, a legnagyobb teljesítményt leadni képes szélturbinákból hét.

Ehhez gigantikus méretek kellenek: az SG 14-222 DD lapátjai egyenként 108 méter hosszúságúak, a három lapáttal felszerelt rotor átmérője pedig 222 méter. A direkt hajtású rendszer, mely az elődjéhez képest a Siemens Gamesa szerint 25 százalékkal hatékonyabban dolgozik, és miközben minden szélviszonyt képes felhasználni a működéséhez, kapott egy új, az energiatermelés stabilizálását és a hálózati terhelést felülről korlátozni képes rendszert is.

Kapcsolódó

A High Wind Ride Through (HWRT) áttörést jelent az energiatermelés stabilizálásában, mert míg eddig a 25 méter másodpercenkénti szélsebesség (90 km/h) felett a szélturbinák jellemzően leálltak az önvédelmi és a hálózatvédelmi protokolloknak megfelelően, addig a HWRT rendszerrel felszerelt egységek ilyen esetekben lecsökkentik a turbina kimeneti teljesítményét a még elfogadható szint alá. Ezzel lehetővé válik az egyenletesebb termelés extrább szélviszonyok között is.

A Siemens Gamesa szerint az elős tesztelések megkezdésére akár már ezévben sor kerülhet, év végéig ugyanis befejezik a szörnyezet telepítését. Ha bekapcsolják, átírja a rekordok könyvét is, melyben jeleneg a GE Haliande-X modellje a csúcstartó. A 13 MW teljesítményre képes turbinákból Hollandia parjaihoz is telepítettek már. A rekorddöntésre készülő német-spanyol-dán cég feltételes módban - vagyis: ha a tesztek sikeresk lesznek - mári kapott megrendeléseket az Egyesült Királyságból, Amerikából és Ázsia több csendes-óceáni térségében található országából.

A piacon tavaly májusban bemutatott SG 14-222 DD turbinák sorozatgyártása 2024-ben indulhat el.

Dehogynem fúj a szél!

A magyarországi szélenergia termelés története természetesen nem offshore - hanem onshore, azaz szárazföldi - platformokhoz kötődik. 

Ugyanakkor a szárazföldi szélparkok históriája sem hosszú: az első engedélyek kiadásától az ezen engedélyek alapján megépített szélparkok megépítéséig, vagyis 2006-tól 2010-ig tart csupán. Több mint egy évtizede termelnek, emellett pedig csak annyira futja, hogy a kapacitásbővítések leállítása, majd tiltása nem kap szakmai magyarázatot. Bővítések híján marad az, hogy a működő, eddig már több mint 6 milliárd kWh villamos energiát megtemelő “magyar szélflotta” a környező országokban az utóbbi évtized során felépített méretéhez képest egyre inkább csak szimbolikusnak nevezhető.

A 329 MW névleges teljesítményű magyar szélerőművi potenciált jellemzően 1,5-2 MW teljesítményre képes egységek adják össze. Azt, hogy hol tart ma már az offshore szélenergia technológiája, jól mutatja, hogy a Siemens Gamesa legutóbbi, lassú és közepes szélviszonyokra paraméterezett modellje (SG 6.6-155) önmagában is 6,6 MW-ra képes. A napokban megjelent a Másfél Fok új elemzése és összegzése arról, hogy miért nem racionális, hogy Magyarország elzárkózik a szélenergia hasznosításától.