Budapesten egymás után számolják fel azokat a nyilvános hulladékgyűjtő szigeteket, amelyek nem kamerával ellenőrzött területen vannak, mert a lakosság képtelen felfogni, hogy ezek nem szemétdombok, ahova az elektronikai hulladéktól a lomokon át az építkezési sittig bármit kihajigálhat. Ez bizonyítja, hogy az emberektől nem várható el a szelektív hulladékgyűjtés bonyolult folyamatának elsajátítása. Szerencsére úgy tűnik, nem is kell.

Nem szemeteljük szét a szemetet - ez a mottója annak a belgiumi projektnek, amely bebizonyíthatja, hogy nem csupán az újonnan keletkezett vegyes kommunális hulladékot lehet újrahasznosítani, hanem az évtizedekkel ezelőtt hulladéklerakókban eltemetett régi szemetet is. Egy Brüsszeltől 60 kilométerre keletre lévő falu mellett a földben pihenő szemetet akarják kibányászni - derül ki a Financial Times cikkéből.

Kapcsolódó

Új iparág

A Group Machiels névre keresztelt hulladék-újrahasznosító vállalat az engedélyre vár, hogy Remo néven ismert szemétlerakóból kibányászott nyersanyagból kinyerje az értékes fémeket és más anyagokat, a maradékból pedig gázt, illetve építkezéseken felhasználható mellékterméket állítson elő.

Az hulladékok szervezett, szelektív újrahasznosítását 1953-ban kezdték el. Az elmúlt években azonban egyre több tudományos kísérlet és üzleti próbálkozás indul, amelyek célja, hogy megtalálják ennek nyereségesen végezhető módját. Az ezzel próbálkozók kihasználatlan erőforrást és üzleti lehetőséget látnak a világ minden táján megtalálható szemétlerakókban, amelyek helyén parkokat akarnak létesíteni.

Óriási lehetőségek

A Remo területén az úgynevezett plasma technológiát akarják alkalmazni. Ezt számos helyen a világon kipróbálták friss hulladék feldolgozására. Az új ipari üzemben első körben átszűrik a hulladékot a fémek és más újrahasznosítható nyersanyagok kinyerése céljából, majd a maradékot hevítéses eljárással gázzá alakítják, ami fűtő- és üzemanyagként is elégethető. Ami mindezek után visszamarad azt plasmaroknak nevezik, és építkezési anyagként használható.

Az egykori szemétlerakó 18 millió tonna hulladékot tartalmaz. A Machiels ennek egyik feléből energiahordozót, másik feléből építkezési nyersanyagot akar előállítani. Az előbbi 200 ezer háztartás energiaellátását biztosíthatja 20 éven át. A bányászkodás után parkká akarják alakítani a helyet.

Gigantikus számok

Az Európa területén lévő szeméttelepek száma önmagában rendkívül ígéretes - mondja Rolf Stein, az Advanced Plasma Power nevű vállalat vezérigazgatója. Ez a cég szállítja a Machiels technológiáját. A lelkes menedzser szerint tök felesleges az óceánok feneke alól felhozni a kőolajat, ha ugyanilyen hasznos energiaforrást találhatunk a világ minden táján található, rengeteg hulladéklerakóban.

Csak Európában több mint félmillió ilyen szemétbánya található - derült ki az Eurelco szemétbányászati konzorcium becsléséből. Létezésük jelenleg pénzbe kerül, mert állandó felügyeletet igényelnek. A földbe veszélyes anyagok csuroghatnak belőlük, a levegőbe üvegházhatású metángáz szabadul fel belőlük.

Bemutató

A Remo bizonyíthatja, hogy lehetséges az elásott szemét gazdaságos újrahasznosítása - hívja fel a projekt jelentőségére a figyelmet Stuart Wagland, a Crangield University energiaiparral foglalkozó professzora. Ezen az egyetemen olyan technológián dolgoznak, amelynek segítségével (hőkezeléssel) olajjá és gázzá alakíthatják a kidobott műanyagokat.

Wagland elmondta az is a Financial Timesnak, hogy várakozása szerint a szemétlerakó-bányászat a következő öt évben hatalmas tempóban fog fejlődni Európában. Nemrégiben négy szeméttelepet vizsgált meg Nagy-Britanniában, és azt találta, hogy jelentős mennyiségű olyan ipari nyersanyagot, alumíniumot, rezet, lítiumot tartalmaznak, amelyek kereslete megugrott az elmúlt években.

Értsék meg!

Már csak a helyi önkormányzatokat és a kormányokat kell meggyőzni arról, hogy érdemes lehetővé tenniük a szeméttelepek kibányászását. Ez a Machielsnek is gondot okoz: több per is folyamatban van, amelyekben a nyugalmukat féltő helyi lakosok meg akarják akadályozni a bányanyitást. A többség megértette a dolog környezetvédelmi jelentőségét és gazdasági hasznát.

A helyzet hasonló mindenütt Európában, ahol ilyen projektek indításával próbálkoznak. Ha a Remo megkapja az engedélyt, akkor bebizonyíthatja, hogy üzleti modellje működik, ami felkeltheti az iparág iránt a befektetési lehetőségeket kereső üzletemberek, tőkealapok érdeklődését. Wagland szerint Európa hulladéklerakóinak negyedét profittal lehet újrahasznosítani. A többinél közösségi források segíthetnek az emberek után maradt szemét eltüntetésében.

A nyitókép forrása: Pixabay.