Március utolsó napjaiban az amerikai Johnson & Johnson gyógyszergyártó óriáscég csatlakozott azoknak a nyugati vállalatoknak az egyre hosszabb sorához, amelyek leépítik tevékenységüket Oroszországban. A befektetések felfüggesztése, a reklámok leállítása és az orvosi tesztek lemondása után visszavonja az orosz piacról azokat a termékeit, például fogkrémeit és arckrémeit, amelyek nem az emberek gyógyítását szolgálják – kezdi a gyógyszergyártók dilemmáit bemutató cikkét a Moscow Times.

Ez a megoldás rámutat a vékony morális választóvonalra, amelyet a világ legnagyobb gyógyszeripari cégeinek figyelembe kell venniük, amikor újraszervezik oroszországi tevékenységüket a háború nyomán. Joe Wolk, az amerikai vállalat vezérigazgatója azt mondta erről, hogy ha gyógyszereik nem jutnak el az azokra rászoruló orosz betegekhez, annak súlyos következményei lehetnek, egyesek közülük akár meg is hallhatnak. Ugyanakkor erős nyomás nehezedik minden nyugati cégre, hogy az orosz agresszióra válaszul vonuljon ki az ottani piacról.

Kapcsolódó

A PR része, hogy a vállalatok arra is ígéretet tettek: az oroszországi eladásaikon elért profitot jótékonysági célra fordítják, olyan alapoknak adják, amelyek a bajba jutott ukránokat támogatják. Vannak azonban olyan szakértők, akiknek ez nem elég. Például Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School of Management felsőoktatási intézmény professzora úgy véli, hogy a gyógyszercégek csak időt akarnak nyerni, hiszen üzletük gerincét minden korlátozás ellenére fenntartják Oroszországban.

Megértőbbek

Mások megértőbbek, elfogadják a vállalatok érvelését, miszerint az életmentő hatású készítményektől nem szabad megfosztani az orosz embereket, mert nem ők tehetnek a háborúról. Így gondolja például Jeremy Levin, az Ovid Therapeutics biotech vállalat elnök-vezérigazgatója, aki nyílt levélben szólította fel az élettudományokkal foglalkozó iparágat, hogy támogassa a világ gazdasági szakítását Oroszországgal.

Erre is van azonban válasz: az emberben bujkáló kisördög azt mondja, hogy a gyógyszercégek valójában azért akarják folytatni a tevékenységüket Oroszországban, mert továbbra is pénzt akarnak csinálni, hogy megfeleljenek a részvényeseik elvárásának – mondja Judy Twigg, a Virginia Commonwealth University professzora, az orosz egészségügyi rendszer jó ismerője. Kérdés mit fognak tenni, ha az orosz piac veszteségessé válik a számukra. Erre a cégek válasza az, hogy Oroszországban keveset keresnek, például a Johnson & Johnson árbevételének egy százalékát éri el ott.

A másik oldal

Oroszország oldaláról nagyobb a tét, ugyanis felmérések szerint a gyógyszerek 70 százalékát szerzik be vagy közvetlenül külföldről, vagy nyugati vállalatok ottani üzemeitől. A Kreml egy évtizede beszél arról, hogy fel kell pörgetni a hazai biotechipart, ám nem követték tettek a szavakat. Az oroszországi gyógyszerhivatal a napokban a készítmények egyre növekvő feketepiacának veszélyeire figyelmeztetett és pánikvásárlásokról számolt be.

Levin szerint az orosz vezetésen múlik, hogy az legfontosabb gyógyszerek elérhetők lesznek-e az embereknek, ehhez csak lehetővé kell tennie, hogy a nyugati vállalatok tovább tevékenykedjenek az orosz piacon. Ez nem lesz könnyű annak tükrében, hogy a keményvonalas politikusok a nyugati vállalatok oroszországi vagyonának kisajátítását követelik és a tőkekorlátozások részeként a bankok megakadályozhatják, hogy az eladásokból származó bevételt kivigyék a vállalatok az országból.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeinket ezen a linken olvashatja.