Már több mint 190 vállalat döntött úgy, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységeit, de nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy később visszatér az országba a Yale School of Management listája szerint, és majdnem 180 cég el is hagyta Oroszországot. 38 cég viszont az árral szemben úszik, és továbbra sem hajlandó kivonulni. 

A profit miatt maradók

Több vállalat esetében valószínűleg az Oroszországból származó bevétel az oka annak, hogy nem vonulnak ki az országból. Az oroszok számára szolgáltatásokat nyújtó 38 külföldi cég közül az Aalberts holland vállalat bevételeinek majdnem a 11 százaléka, és az Eutelstat francia műholdas tévészolgáltatásokat biztosító cég bevételeinek pedig az 5-10 százaléka származik az orosz piacról. 

Hasonló helyzetben van a Titan International, Észak-Amerika egyik legnagyobb autógumigyártója, valamint a Manitowoc szintén egyesült államokbeli cég, melyek esetében a bevétel 6, illetve 5 százaléka az oroszországi tevékenységekből érkezik. 

Kapcsolódó

A Leroy Merlin francia lakberendezési- és kertészeti kiskereskedelmi vállalat 4 milliárd dolláros bevételre tesz szert Oroszországban, az Auchan kiskereskedelmi cég tulajdonosának, az Association Familiale Mulliez-nek az éves oroszországi bevétele pedig 3,5 milliárd dollár. 

A német Metro áruházlánc maradásának a cég közleménye szerint az az oka, hogy felelősnek érzik magukat több mint tízezer orosz dolgozójukért, hiszen nekik „semmilyen személyes felelősségük nincs az Ukrajna elleni támadásban”, ráadásul az orosz kis- és közepes vállalkozások is az ő áruiktól függnek, és a boltjaik „biztosítják az élelmet a lakosságnak”. Az azonban szintén hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az orosz vásárlók 3 milliárd dolláros éves bevételt hoznak a cégnek. 

Piaci részesedés, mint motiváció

A számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok közül a tajvani Acer és Lenovo, illetve az amerikai MSI esetében jelentős oroszországi piaci részesedés indokolja, hogy nem hagyták maguk mögött az országot, de két külföldi bank is folytatja az orosz ügyfelek kiszolgálását. A Raiffeisen Bank Internationalnek 25 milliárd dolláros nettó kitettsége van Oroszországban, a Société Generale párizsi székhelyű pénzintézetnek pedig 20 milliárd dolláros, ráadásul az utóbbinak a bevételei 2,8 százaléka az oroszoktól származik. 

Közös vállalkozások, fontos együttműködések

Az oroszországi tevékenységeiket folytató vállalatok között meglepően sok az amerikai, melyek közül a Wex Inc., a világ vezető pénzügyi technológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalata például a Lukoillal és leányvállalataival továbbra is együttműködik. Az FM Global biztosító az Ingosstrakh orosz biztosítótársasággal áll szoros kapcsolatban. 

Az International Paper amerikai papíripari cégnek jelentős részesedése van az Ilimben, mely Oroszország vezető papíripari vállalata. A Glencore angol-svájci árukereskedelmi- és bányászati vállalat maradása mögötti ok az lehet, hogy tőkebefektetéssel rendelkezik a Rosznyeftyben és más orosz vállalatokban is. 

A listán egyedüli magyar vállalatként szereplő Mol Csoport a Baitugan mező fejlesztése miatt még mindig jelen van Oroszországban.

Különutas kínaiak

A kínai cégek esetében talán nem meglepő, hogy nem hagyják el Oroszországot. A kínaiaknak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos viszonyulását egyértelműen látni lehet a Yale Egyetem professzora, Jeffrey Sonnenfeld külön listájából is, melyen az Oroszországban még mindig jelen lévő 50 kínai cég szerepel. 

Az összeállításból kiderül, hogy egy kínai cég sem hagyta el Oroszországot, mindössze annyi történt, hogy a China Petrochemical Corporation – melynek közös vállalkozása van a Rosznyefttyel – felfüggesztette az új oroszországi beruházásait, a Bank of China és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (Industrial and Commercial Bank of China) pedig csökkentette a kapacitásait az országban, de még mindig jelen van. 

A kínai Új Beruházási Bank (NDB), az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) és a TikTok egy lépéssel tovább ment, és egyelőre felfüggesztette az oroszországi tevékenységeit, de nem vonult ki az országból, hanem nyitva hagyta a visszatérés lehetőségét. 

A Huawei Oroszország vezető telekommunikációs eszközöket szolgáltató vállalata, mely a korábban bevezetett amerikai szankciók miatt nehéz helyzetbe került, ezért nemhogy nem készül kivonulni az országból, de még terjeszkedne is, hogy kompenzálja a veszteségeit. A második legtöbb telefont Oroszországban eladó kínai cég, a Xiaomi a Huaweihez hasonlóan még mindig az oroszok mindennapi életének a része. 

A kivétel: két légitársaság 

Az orosz-ukrán háború kezdete óta nagyon sok légitársaság beszüntette az oroszországi járatainak üzemeltetését, de a Turkish Airlines és az Emirates Airlines még mindig biztosítja az utazás lehetőségét orosz állampolgárok számára. Az emirátusi légitársaság elnöke, Tim Clark szerint ez így is fog maradni, amíg az Egyesült Arab Emirátusok kormánya máshogy nem dönt. Clark állítása szerint a légitársaság egyébként nemcsak oroszokat szállít, hanem humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó árut, jótékonysági szervezetek dolgozóit és diplomatákat is. 

Kivonulásra ösztönző hacker-fenyegetés

Eközben az Anonymous hackercsoport szinte hadat üzent Twitteren azoknak a cégeknek, melyek még mindig üzletelnek Oroszországgal, és bár az kérdés, hogy ez mennyire fog motiválni egy nagyvállalatot az orosz piac elhagyására, de állítólag a Geberit Group és a kanadai Calfrac Well Services is a fenyegetés közzététele után jelentette be, hogy felhagy az oroszországi tevékenységeivel.