Akár a több mint 50 éve két részre szakadt Aldi-birodalom egyesülését is eredményezheti az az egyre mélyülő családi konfliktus, amely lassan az Aldi Nord működésének megbénításával fenyeget - számolt be a Wirtschaftswoche (WiWo) német gazdasági hetilap. Úgy tűnik, hogy a konfliktus elsimításának utolsó esélye is elszállt azzal, hogy az Aldi Süd vezetője, az elhunyt Karl Albrecht sógora, Peter Heister sikertelenül próbált közvetíteni a felek között.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy 1966 óta nem egy, hanem két részből áll az Aldi-birodalom. Ekkor vált ugyanis két részre az áruházlánc, miután az alapító fivérek (Karl és Theo Albrecht) összekülönböztek azon - a Wikipedia szerint - hogy áruljanak-e dohányterméket üzleteikben. Németországban az északi területeket az Aldi Nord, a délieket értelemszerűen az Aldi Süd áruházai fedik le, a két birodalom érdekeltségi területei közötti határvonalat a köznyelv "Aldi-egyenlítőnek" is hívja.

A csoport két ága, azaz mára inkább két csoport a külföldi terjeszkedések során is szigorúan tartja magát ahhoz, hogy nem lépnek a másik érdekeltségi területére. Az Aldi Südhöz tartoznak a magyar, az osztrák, a svájci, az ír, a szlovén, az egyesült királyságbeli, az ausztrál leányvállalatok, míg az Aldi-Nord Hollandiában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Dániában, Portugáliában, Spanyolországban rendelkezik érdekeltségekkel. Az Egyesült Államokban mindketten üzemeltetnek áruházakat, de csak a Südé fut Aldi név alatt.

A probléma

A mostani, az "Északi birodalomban" kirobbant vita az alapító Theo Albrecht két fia, azaz egyik fia, az ifjabbik Theo és másik fia, Bertold özvegye között zajlik néhány éve. A WiWo szerint Bertold 2012-es halála után 2013-ban özvegye elkezdte átnézni az Aldi Nord tulajdonosi viszonyait szabályozó iratokat, s ezekben több olyan érdekességet is talált, amely alapján jónak látta jogászokat fogadni, hogy a szerinte számára és öt fia számára hátrányos helyzeten változtasson.

A problémát alapvetően az Aldi Nordot birtokló három családi alapítvány döntéshozatali mechanizmusai jelentik. A cég részvényei ugyanis három alapítvány, a Lukas, Markus és Jakobus között vannak elosztva 61, 19,5 és 19,5 százalékos arányban. A családi viszály alapját a Jakobus alapítvány jelentette, itt ugyanis egy 2010-es döntéssel úgy módosították ifjabb Theo nyomására az alapszabályt, hogy az a Bertold-ág döntéshozatalba való beleszólási lehetőségeinek alapos megnyirbálását eredményezte. Ebbe nem nyugodott bele az özvegy Babette, aki a schleswigi közigazgatási bíróságon megtámadta az alapító okirat megváltoztatását. A bíróság első körben neki adott igazat, s ezáltal a Bertold-ágnak vétójoga lett az alapítvány döntéseiben.

Csak konszenzussal működik

Az Aldi Nord viszont úgy van felépítve, hogy a fontosabb kérdésekben a három alapítványnak egyet kell értenie, s ezek közé az ügyek közé nem csak az új országokban való terjeszkedés, de például a menedzserek megbízásainak a meghosszabbítása is szerepel. Így, ha egyet nem értés van a tulajdonosok között - márpedig az van -, akkor az egész cég működését képesek megbénítani.

A döntést az ifjabb Theo megtámadta a legfelsőbb bíróságon. Ha neki adnak igazat, akkor jól tette, azonban ezzel azt kockáztatta, hogy a másik két alapítványt is bevonja a pereskedésbe. A Bertold-ág szerint ugyanis feltételezni lehet, hogy a Markus-alapítványnál is hasonló eljárással szorították ki őket a döntéshozatalból, s szeretnék elérni, hogy a bíróság az eljárás során ennek az alapítványnak az iratait is kérje be. A bíróság szóvivője úgy nyilatkozott, ők is azon az állásponton vannak, hogy a két ügy összefügg.

Eközben az ifjabb Theo már a sajtóban is támadta az özvegyet és fiait, mondván évente mintegy 25 millió eurót vonnak ki az alapítványból, hogy hivalkodó életmódjuk költségeit fedezzék, s ez rossz fényt vet a cégre. Szerinte Babették számára saját céljaik előbbre valóak, mint a cégcsoport érdekei.

A családi viszálynak tehát még több fejezete hátravan, s egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik fél oldalára billen a mérleg.

Béna kacsa

Az azonban már most látszik, az Aldi Nord tulajdonosi struktúráját úgy találták ki, hogy az a tulajdonosok egyetértése és  közös döntéshozatala mellett működjön, az összjátékra pedig egyelőre nincs remény. Az ifjabb Theo már megszellőztette, hajlandó lenne saját tulajdonrészét eladni, azonban erre a Bertold-ágnak külső segítség nélkül nincs elég forrása (mellesleg Theónak sem egy fordított lépésre).

Állítólag a cégnél már felmerült egyelőre csak elméleti opcióként, a megoldást az jelentené, ha az Aldi Süd közbelépne, s felvásárolná legalább az egyik vitatkozó fél részesedését, s a másikkal egyetértésben megkezdhetné a több mint 50 éve kettészakadt birodalom egyesítését. A WiWo által megkérdezett szakértők szerint is talán ez lenne a legjobb megoldás, már csak azért is, mert az Aldi Süd üzletpolitikáját az utóbbi időben sikeresebbnek tartják. Így ha annak működési modelljét átültetnék az Aldi Nordra is, akkor a cég is jobban tudna működni.