Hiába döntött már tavaly tavasszal a kabinet egyszer arról, hogy a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb (PBZ) konzorciumot választja tanácsadónak az INA olajtársaság Moltól kivásárláshoz, de a szerződés aláírására mindmáig nem került sor - írja az MTI.

Zágráb 2017 decemberében 22 nemzetközileg elismert tanácsadót kért fel ajánlattételre, amelynek határideje 2018. január 15. volt. A határidőt később a jelentkezők alacsony száma miatt meghosszabbították, de maradt a hét ajánlat. A cégek 7-14,3 millió euróért vállalták volna az elemzői és konzulensi munkát. A Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a PBZ közös ajánlata, amit a "legversenyképesebbnek értékelt" korábban a kormány, 8 millió euróba került volna, a Lazard befektetési bank 9 millió euróért végzi majd el a munkát.

A befektetési tanácsadónak az lesz a feladata, hogy előkészítse a vásárlást, szakértői értékbecslést végezzen, valamint potenciális stratégiai partnereket kutasson fel. Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter szerdán a horvát sajtónak úgy nyilatkozott: az INA mély átvilágítása hat hónapon belül befejeződhet, és a horvát kormány 2020 első felében már ajánlattal állhat elő a Mol felé.

Azt is elmondta a tárcavezető, hogy az sincs kizárva, a Mol, mint stratégiai partner játékban maradhat. Valamint úgy véli, hogy nem sérültek az INA érdekei azért, mert a visszavásárlási folyamat lassabban alakult a tervezetnél.  Szerinte mindent megtettek annak érdekében, hogy az INA jó irányban haladjon. "A tavalyi év eredményei jók voltak, bízunk benne, hogy a jövőben is folytatódik ez az üzleti irányvonal" - húzta alá.

Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz, mert a horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban tervezett Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen még nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak, mivel a nyomozásaik alapján Ivo Sanader akkori kormányfővel korrumpált körülmények között intézték az INA eladását. Sanader belebukott a botrányba.

A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

A Lazard befektetési bank kiválasztása annak fényében érdekes horvát oldalról, hogy épp tavaly év végén egy felvásárlási ügyben derült ki, hogy számítási hibát vétettek. Akkor a Tesla akarta megszerezni a SolarCityt, melynek részvényeit - egy adósságtétel kétszeri számításával - rosszul értékelt a társaság.