A miniszter kijelentette: a Horvát Autópályák Vállalat (HAC) és a Rijeka Autópálya Vállalat (ARZ) mielőbbi szerkezetátalakítására van szükség.

"A kormánynak az a célja, hogy érintés nélküli díjfizetési módot vezessen be" - hangsúlyozta, majd hozzátette: a végleges döntés előtt ugyanakkor még meg kell vizsgálniuk az előzetes elemzéseket.

A matricák értékéről nem akart beszélni a miniszter, mert szerinte az még túl korai volna. Mint mondta: figyelni fognak arra, hogy az árak kövessék a horvát állampolgárok életszínvonalát.

A szakszervezetek határozottan ellenzik a autópálya-matricák bevezetését.

"Mi nem vagyunk tranzitország és a mediterrán országok fizetős kapukkal rendelkeznek" - mondta Mijat Stanic, a szakszervezet képviselője a sajtónak, aki szerint így a különbséget az árban az államnak kell majd fedeznie.

Egy korábban készült tanulmány szerint, amelyet a Vecernji List horvát napilap ismertetett az autópálya-díjból származó bevételek a matricák bevezetése után sem esnének vissza, vagyis maradna a 2,2 milliárd kuna (közel 93 milliárd forint) éves bevétel. Azzal a különbséggel - teszi hozzá a lap -, hogy a kiadások nagyban csökkennének, hisz megszűnnének a fizetőkapuk, és ezzel együtt közel 800 munkahely is.

A horvát autópályákat kezelő vállalatok évek óta fizetésképtelenek és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni azokat. 2014-ben a HAC és az ARZ kötelezettségei körülbelül egymilliárd euróra (322 milliárd forint) rúgtak.

A horvát kormány decemberben újabb 200 millió euró értékű hitelt hagyott jóvá a HAC-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). Ezt azzal magyarázták, hogy a HAC-nak 2016-ban 466 millió euró törlesztőrészletet és 109 millió euró kamatot kell kifizetnie a korábban felvett kölcsönből, amelyet a vállalat saját bevételeiből nem tud fedezni.