Az IEA (International Energy Agency) úgy véli, hogy 2030-ig a világban az épüetek fűtési-hűtési szülsgégleteinek ötödét a hőszivattyúkra bízza majd az emberiség. Számszerűsítve ez azt jelenti - írja a PV Magazine, hogy 600 millió hőszivattyú telepítése történik majd meg az évtized végéig, ami ahhoz képest, hogy 2020-ban e szám mindössze 180 millió volt, elég nagy lépésnek tekinthető. 

Az energia ügynökség 2050-ig felskálázott, nettó nulla kibocsátás eléréséről szóló forgatókönyve (Net Zero Energy, NZE) szerint az elkövetekzőkben a nagy hatásfokkal működni képes elektromos hőszivattyúk válnak azzá a meghatározó technikai megoldássá, amely lényeges mértékbrn csökkeneni fogja az épületek  fűtésből származó kibocsátását.

Az IEA azzal is számol, hogy 2025-től valószínűbb már (mint nem), hogy tényleg kivonják a forgalomból az  új fosszilis tüzelésű kazánokat. [Megjegyzés: Ez nem azt jelenti, hogy megtiltanák a működtetésüket, "csupán" annyit, hogy a kereskedelemből és az épületgépészetből kitiltják a gáz, illetve olaj vagy más fosszilis tüzelőanyagot égető berendezéseket, így azokat nem lehet már majd az épülő, illetve felújítás alá kerülő rendszerekbe beépíteni. A következő lépés lehet az, hogy a már működő gáz, illetve egyéb fosszilis "meghajtású" fűtőberendezéseket fokozatosan kivonják-kitiltják az építőiparből és energetikából. Ez utóbbival kapcsolatosan ugyan a jelenlegi energiaválság gázzal kapcsolatos összefüggései miatt erős a késztetés konkrétumok kimondására is, ám erre eddig Európában sehol nem került sor.]  

Nagyon tanulságos az a rangsor, amely az európai országokat a hőszivattyú használat alapján listázza. Az ugyanis több mint meglepő, hogy Franciaország az észak-európai országok szintjéig jutott már el, ami azt jelenti, hogy Svédországgal (29 százalékos részarány) és Finországgal (15 százalékos részarány) egy lapon emlegethető az épületek fűtési igénye szerinti bontásban. Ennél is meglepőbb, hogy az Egyesült Államokban és Japánban szintén a hőszivattyúk szolgálják ki a lakóépületek fűtési-hűtési technológiának nagy részét. Sőt: az amerikaiak annyira rá vannak pörögve erre a megoldásra, hogy jelenleg már minden tíz új családi házból négyet hőszivattyús rendszerrel építenek meg.

Az EU-ban a REPowerEU alapján a következő 5 évben duplázni kelle a hőszivattyúk telepítési arányát. Ez nem csak a technológiáról szól, mert az energiahatékonyságot növelő, illetve zöldenergiás részarányt növelő intézkedés mellett a hőszivattyúk drasztikus térnyerése az orosz gáztól való függőségi viszony csökkentését is jelentheti. Az EU szerint évente tízmillió új hőszivattyút kell a rendszerbe illeszteni. 

Az IEA ajánlása az, hogy e cél elérhetőbbé tétele érdekében a a kományok adójóváírásokkal, támogatásokkal ösztönözzék a hőszivattyúk elterjedését és alkalmazását. Magyarországon ha direktben ez még nem is jelent meg, de ebbe az irányba mutat, hogy az augusztustól megdráguló, de továbbra is hatósági áras lakossági rezsirendszernek egy nyertese volt: a hőszivattyúkat használó H-tarifás fogyasztók.