Az egykori alelnök jelenleg a Social Capital alapítója és vezérigazgatója, aki az All-In podcast legújabb részében beszélt a HR osztályról. A milliárdos kockázatitőke-tulajdonos szerint ugyanis egyik olyan cégében sincs HR osztály, ahol többségi tulajdonnal rendelkezik. Elmondása szerint ha jogi kérdések, illetve munkavállalói panaszok merülnek fel, az azzal kapcsolatos ügyek esetében külsős ügyvédi irodára hagyatkozik.

Az alkalmazottak jóllétével kapcsolatosan ugyanakkor a munkavállalókra támaszkodik, így nagyobb felelősséget bízva rájuk: egy-egy osztályon saját bizottságot hozhatnak létre – számolt be Palihapitiya nézeteiről a HRportal. Szerinte ezekben a testületekben, bár nem klasszikus értelemben, hanem élethelyzet alapján, de fontos a sokszínűség. Így például a családosok, az egyedülállók és a beteg partnerüket gondozó munkavállalók egy csapatba kerülnek.

Úgy látja, ezzel a tagok bizonyos csoportok érdekeit védik, és kompromisszumot keresnek egymással, így ha előterjesztenek egy béren kívüli juttatási csomagot, arról az egész cégnek szavaznia kell.

Az alkalmazottak interjúztatását szigorúan a közvetlen felettes végzi, amire a milliárdos szerint azért van szükség, mert sokszor a HR-szektor nem rendelkezik a megfelelő szaktudással, hogy megállapítsák, milyen szerepkörben mely készségek kritikusak.

Szerinte a HR-esek sokszor inkább a rendőrökhöz vagy a kommisszárokhoz hasonlítanak.

Emiatt pedig az üzletember nem látott arra példát, hogy a HR hosszabb távon eredményesen működik, ráadásul szerinte számos esetben lassítják a cégek előrehaladását, ezért bízza rá a munkavállalókra inkább, hogy eldöntsék, mire van szükségük.

A Google ex-toborzója elárulta, mit ne csináljunk egy állásinterjún

A szakértő szerint igen ritka, amikor egy állásajánlatot visszavonnak, 13 év toborzás során vele is csak háromszor fordult elő.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->