A világgazdaság csak 2022-ben érheti el a koronavírus-válság előtti szintet - vélik nemzetközi cégek az IFUA Horváth & Partners, illetve az anyacége által készített felmérés szerint.
Átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb árbevételre számítanak a cégvezetők az idén a tavalyi évhez képest. A 2021. évi előrejelzés 2 százalékos mérséklődést mutat 2019-hez viszonyítva. Ennek megfelelően a nemzetközi cégek vezetői arra számítanak, hogy a válság előtti szintet 2022 előtt nem érik el.
A megkérdezettek közül alig valaki reménykedik abban, hogy a válság V alakú lesz, vagyis hamar jön a visszapattanás. Az általános vélemény szerint a krízis U formát ölt, sőt, az a legvalószínűbb, hogy a görbe elnyújtott, "fürdőkád-alakú" lesz. Ezért a cégek világszerte azon küzdenek, hogy megőrizzék a stabilitásukat.
A krízis a legérzékenyebben az autóipart, a gépgyártást, az olaj- és vegyipart, továbbá a szállítást, az utazást és a logisztikát érintette. Az autóipari eladások egyharmaddal csökkentek az első félévben az előző év azonos időszakához képest. A többi említett iparágban 15-20 százalékos a visszaesés. Bár a második félévben már némi javulásra számítanak a cégvezetők, csaknem valamennyi ágazatban az egész évre visszaesést prognosztizálnak.
A digitalizáció a válságban sem vesztett fontosságából, ezt változatlanul az első helyre teszik a cégvezetők. Ugyanakkor felülvizsgálják a digitalizációs projekteket, s azokat veszik előre, amelyek a költség-haszon elemzések szerint a legkedvezőbbek.
Második helyen a költségek és a bevételek egyensúlyban tartása szerepel. Sőt, a válság által leginkább sújtott autóiparban ez került az első helyre.
Dobogós pozícióban vannak az alkalmazottak is: hosszú távú megtartásukat a harmadik helyre sorolták a cégvezetők a Horváth & Partners felmérésében. Ebben segít, hogy az otthoni munkavégzés révén irodaköltséget lehet megtakarítani, s a virtuális megbeszélések az utazási költségek csökkentését is lehetővé teszik. Ám az előnyök nem merülnek ki a spórolásban. Mivel már nem annyira fontos, hogy a munkatársak közel lakjanak a munkahelyükhöz, szélesebb körből lehet új alkalmazottakat toborozni.
A válságban ugyanakkor háttérbe szorulnak a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok. A nehéz gazdasági körülmények közepette kevesebb forrás jut effajta beruházásokra, hiszen a vállalatok a fennmaradásra és a munkahelyek megőrzésére koncentrálnak.