A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) eleszámolási kötelezettséggel tartozó pénzintézetek folytatták a kelet-, közép- és délkelet-európai térségben (CESEE) kiépített külső pozícióik leépítését 2013 harmadik negyedévében - derül ki az IMF legfrissebb elemzéséből. Ez lényegében a 2013. második negyedévhez hasonló ütemet, azaz a GDP 0,2 százalékát jelenti, vagyis a korábbi aggodalmakkal szemben a külföldi bankok visszavonulása nem gyorsult fel a Fed kötvényvásárlási programjának visszavonásáról szóló tavaly májusi bejelentést követően. Eközben a kitettségük - Oroszország és Törökországot nem számítva - valamivel lassabb ütemben mérséklődött a harmadik negyedévben; a GDP 0,2 százalékával, a második negyedévben mért GDP 0,4 százalékával szemben. A BIS-nek jelentő bankok külső pozíciójában bekövetkezett halmozott leépítés a CESEE-országok GDP-jének csaknem 10 százalékát tette ki - Oroszországot és Törökországot kivéve -, a CESEE régió egészét tekintve pedig a GDP közel 4 százaléka volt.
A többség leépített
Az IMF által kiadott jelentés szerint 20 külföldi bankból 14 építette le a CESEE országokban lévő külső pozícióját, a finanszírozási forrás mérséklése országonként jelentős eltérést mutatott. A külföldi banki finanszírozás legnagyobb mértékű csökkenésével, minden szektorra kiterjedően, Magyarország mellett Szlovénia és Horvátország szembesült - ez a külföldi bankok helyi bankszektorral szembeni bruttó és nettó pozíciójára is igaz volt.
Mindhárom országban a lépésben szerepet játszottak a növekedéssel, a fiskális problémákkal, a külső vagy pénzügyi törékenységgel kapcsolatos aggodalmak, amelyhez a harmadik negyedévben társult még egy kedvezőtlenebb globális gazdasági környezet is - ezek minden bizonnyal hatással voltak a bankok eszközminőségre és a profitabilitásra vonatkozó kilátásaira, amelyek a hitelezési döntéseikben is megjelentek. Magyarország esetében a jelentés szerint a leépítés mértékében szerepet játszhatott a devizahitelek lehetséges átalakítása is.
Némi pozitívum
A jelentés megjegyzi, hogy Csehországban, Lengyelországban, Albániában, Montenegróban, Ukrajnában és Fehéroroszországban a BIS-nek jelentő bankok külső pozíciójában pozitív változás következett be a harmadik negyedévben.
A BIS konszolidált banki adatai azt mutatják, hogy Szlovénia, Horvátország és Lettország esetében zuhant a legnagyobb mértékben a BIS-nek jelentő bankok össz kitettsége. Ezzel szemben Magyrországon a nemzetközi bankok követeléseiben bekövetkezett visszaesést ellensúlyozták a helyi devizában denominált követelések, ami a külföldi bankok kitettségében a harmadik negyedévben pozitív válozást eredményezett (árfolyammal korrigált alapon). Ezzel egyidőben CESEE-országokban a hazai betétállomány továbbra is a GDP 3 százaléka körüli ütemben bővült.
Nem volt ilyen 2009 óta
A CESEE-országok számára 2013 májusa óta a külső finanszírozási környezet összességében a korábbiaknál nehezebbé vált. A tavalyi harmadik negyedévben a fizetési mérlegek - Oroszországot és Törökországot kivéve - forráskiáramlást mutattak: 2009 óta először történt, hogy a portfolióáramlás iránya megfordult és negatív tartományba kerültek. A külföldi banki forrásoknka a régióból való kivonása a harmadik negyedévben a külföldi portfólió-áramlások hirtelen csökkenésével párosult, miután a Fed 2013. májusi kötvényvásárlási programjának visszavonásáról szóló bejelentésének hatására a piacok volatilisebbé váltak és a hosszú hozamok globálisan emelkedni kezdtek, a befektetőket arra ösztönözve, hogy a kokcázatosabb feltörekvő piaci befektetéseiket újragondolják. Az IMF szerint ez a piaci hangulat leginkább a jelentős külső és/vagy fikális finanszírozási igényű országokat érintette. A jelentés szerint azon országokban, ahol a legnagyobb kiáramlást tapasztalták, ott esett a legnagyobb mértékben a külföldi bankok finanszírozása is a harmadik negyedévben.
Jelentős eltérések a hitelezésben
A magánszektor hitelezésében a régiós államokban jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a FÁK-országokban és Törökországban 2013 szeptemberéig e szektor hitelezése erős maradt (árfolyammal korrigált nominális értelemben), addig Kelet-Közép-Európában és Délkelet-Európában a bővülés lassult, néhány országban pedig zsugorodott. Tavaly szeptembertől éves alapon a hitelállomány bővülése a régióban - a FÁK-államokat és Törökországot kivéve - gyakorlatilag leállt, azaz nulla közelébe lassult.
Bár a háztartások hitelezése mutat némi életjelet, a nem-pénzügyi cégek hitelezése még mindig zsugorodik sok kelet-közép-európai és délkelet-európai országban. A kis- és középvállalatok (kkv-k) és a nagyvállalatok hitelezési feltételei, valamint a lakásvásárlási hitelezés feltételei továbbra is szigorúak, közben a fogyasztói hitelek terén már javulás látszik. Az IMF szerint a háztartások kereslete javulóban van, a nagyvállalatoké viszont továbbra is gyenge, az alacsony beruházási hajlandóságot tükrözve. A hitelezésben bekövetkezett harmadik negyedéves javulásban a kínálati oldal nagyobb szerepet játszhatott, mint a keresleti - vélik a Valutaalap szakértői.
Gyenge pontok
A jelentés szerint azon országokban, ahol a leginkább visszaesett a hitelezés és ahol a külföldi banki finanszírozási források a leginkább csökkentek, a bankok fundamentumai hasonló gyengeséget mutatnak. Magyarország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Horvátország, Bulgária, Románia és Ukrajna bankjai, ahol a külföldi banki finanszírozás csökkenése meghaladta a GDP 10 százalékát 2009 vége óta, legalább egy jellemzőt felmutathatnak, a következők közül:
- gyenge (és jelentősen leromlott) eszközminőség
- alacsony (és jelentős romlást mutató) profitabilitás
- magas függőség a nem betéti finanszírozástól (beleértve az anyabanki finanszírozást)
Ezek alapján az IMF elemzése rámutat, hogy ceteris paribus a külső finanszírozás csökkenése és a hitelezés zsugorodása áltatában összefüggést mutat a gyengébb banki fundamentumokkal. A Valutaalap szerint így a válság hatásaként megjelenő magas nemteljesítő hitelarányt kezelni kell, hogy a hitelezés beinduljon és csökkentse - a határon átnyúló banki finanszírozás csökkenéséből fakadó - törékenységet. Az elemzés külön kiemeli, hogy a legutóbbi (2013. I-III. negyedév) banki mérlegadatok néhány CESEE- országban lévő leánybank esetében jelentősen gyengébb profitabilitást mutatnak - ide tartozik Magyarország, Szlovénia és Ukrajna.
Borús kilátások
A kilátások sem túl kecsegtetőek: bár látszik némi javulás a régióban, a fellendülés még mindig törékeny. Az IMF szerint 2014-ben tovább nehezednek a külső finanszírozási feltételek a feltörekvő piacokon, ami a növekedést is visszafoghatja. Ez részben a fejlett gazdaságok nemkonvencionális monetáris politikájának visszavonása miatt folytatódó portfólióátrendezésből fakad, valamint az európai bankok stresszteszjei miatt folytatódik a mérlegalkalmazkodás, így a CESEE országainak hitelezési feltételei további szigorodhatnak.
A gazdasági környezet átalakulása a globális kamatszint emelkedését eredményezheti - olvasható az elemzésben. Az IMF szerint a feltörekvő piacokon tapasztalt turbulenciák miatt koherens makrogazdasági és fiskális politikai intézkedések szükségesek, néhány országban pedig a fundamentumok és a politikai hitelesség erősítése is sürgős.