A kormány határozatot hozott a megtett úttal arányos elektronikus díjszedés bevezetésével összefüggő feladatokról, az induló rendszer alapvető működési kereteiről - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A határozat kimondja, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a nemzetgazdasági miniszter haladéktalanul intézkedjen a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer beszerzéséhez, a díjszedési szolgáltatás finanszírozásához 10 évre szükséges, nettó jelenértéken számított 214,5 milliárd forrás, illetve kötelezettségvállalás biztosításáról - írta az MTI.
Az elektronikus díjszedést a tervek szerint a gyorsforgalmi és az országos közúthálózat főúti külterületi szakaszain vezetik be a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 2013. július 1-jével. A többletbevétel éves összege 150 milliárd forint lenne, az intézkedés jövőre 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét.
A közlekedők egy fedélzeti eszköz beépítése után kapuk és megállítás nélkül haladhatnak a díjköteles szakaszokon. Úthasználatuk mértékét, jogosultságukat elektronikusan ellenőrzik.
Kicsi lesz a kedvezmény
Az alkalmazott díjszintek a korábban kidolgozott díjpolitikai alapelvek aktualizálásával, az Európai Unió érintett intézményeivel való egyeztetést követően alakulnak ki - áll az NFM közleményében. Az e-útdíj bevezetése után fél évvel kedvezményrendszer indul a gyakori használók számára. A kedvezmény mértéke az uniós szabályozással összhangban legfeljebb 13 százalék lehet.
A díjszedési rendszer kiépítéséhez szükséges eszközökkel, az azok működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzések gyorsított eljárásban kezdődnek meg az idei év első felében - közölte a szaktárca. A díjszedési funkciót az e‑matricás rendszerhez hasonlóan az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. láthatja el jogszabályi kijelölés alapján. Az ÁAK az eszközbeszerzés finanszírozására hitel vesz fel, amelyet a befolyó díjbevételekből törleszt majd.
Dőlni fog a pénz
Az NFM szerint az előzetes számítások és a nemzetközi tapasztalatok alapján a beruházás néhány éven belül megtérül. A becsülhető maximális díjbevétel az első évtizedben tízszeresen haladhatja meg a költségeket. A többletforrásokat a teljes közlekedési szektorba kell visszaforgatni, azok elsősorban a díjas útszakaszokon, majd a közúthálózat egyéb részein hasznosulhatnak. A célszerű felhasználási sorrend szerint a bevétel a meglévő infrastruktúrák fenntartása után a ppp konstrukcióban megépített és üzemeltetett autópálya-szakaszok rendelkezésre állási díjaira, ezt követően pedig az új fejlesztésekre (például az uniós projektek hazai önrésze) fordítható.