A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelyének Magyarországra költözéséről a pénzintézet tagállami vezetőkből álló - a kilenc tagországot képviselő -kormányzótanácsa döntött múlt év decemberében. A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés a bank budapesti székhelyének megnyitásáról, az ugyanis számos lehetőséget teremt a magyar gazdaság szereplőinek, elősegíti a hazai vállalatok nemzetközi piacra jutását, és tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán.

A pénzügyi tárca vélhetően azokra a sajtókritikákra reagálva adta ki közleményét, melyek szerint aggályos, hogy kivételes mentességet fog élvezni az NBB. A gyanakvást csak fokozza az a tény is, hogy a pénzintézetet ifjabb Nyikolaj Koszov fogja vezetni, akinek családja évtizedeken keresztül az orosz titkosszolgálat elitjébe tartozott, és jelenleg is az orosz elit felső köreihez tartozik, illetve hogy a magyar parlament megszavazta az orosz banknak a teljes pénzfelügyeleti és diplomáciai mentességet Magyarországon, így a vendégeik a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak az Európai Unióban.

Legutóbb a Népszavának Ungváry Krisztián történész nyilatkozta, hogy véleménye szerint "teljesen nyilvánvaló, hogy az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált Nemzetközi Beruházási Bank az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája" (vagyis az orosz kémhálózat része). Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét, és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy, hiszen Oroszország nem a NATO tagja, és mindent megtesz azért, hogy a NATO-t, illetve az Európai Uniót bomlassza.

A banknak 5 uniós tagja van

A PM a szerdai közleményében az NBB-vel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy Magyarország 2014-ben - a nemzetközi normákhoz igazított reformok, valamint az irányítási és döntési rendszer átalakítása után - újította meg tagságát a nemzetközi pénzintézetben, majd 2016-ban 12,78 százalékos részesedés szerzett, így az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényes hazánk.

A PM kiemeli: a pénzintézetnek öt uniós és egyben NATO-ország a tagja (Magyarország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia), amelyeknek több mint 50 százalékos, míg Oroszországnak kevesebb, mint 47 százalékos részesedése van.

Az NBB által a magyar vállalatok javára nyújtott források összértéke megközelíti a 100 millió eurót, egyebek mellett a pénzintézet nyújtott garanciát a Hunent Zrt. 12,6 milliárd forintból Mélykúton létrehozott víziszárnyas feldolgozó üzeméhez is.

Előrelépés és elismerés

A szaktárca megjegyzi, hogy jelenleg öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése jelentős előrelépés és elismerés a magyar gazdaságpolitika számára. További érvelésként a PM közleményében azt írja, hogy a banknak nemcsak a működése vált teljes mértékben nemzetközivé, hanem Magyarország csatlakozásával részvényesi szerkezete is megváltozott. Mostanra a pénzintézet mérlegfőösszege a másfélszeresére, a fejlesztési hitelportfólió pedig több mint a duplájára nőtt.

A bank működése megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi szintű előírásoknak, amelyet a nemzetközi hitelminősítők is rendre elismernek, írja a PM közleménye, melyben rámutatnak, hogy 2017. óta már számos alkalommal hoztak felminősítő döntést a pénzintézetre vonatkozóan, ami így a hitelminősítői konszenzus szerint az A3/A- fokozatban van, ami kettővel magasabb, mint Magyarországé.

A PM ugyanakkor kiemeli: a pénzintézet részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel.