A bank régiós és hazai tevékenységének középpontjában a fenntartható, zöld beruházások támogatása áll majd, a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok erősítése mellett - mondta Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke (a képen jobbra) a bank sajtóeseményén. Koszov hangsúlyozta, hogy az NBB egy kelet-közép-európai régióra fókuszáló pénzintézet, amelyben a 2012-es induláskor még a befizetett tőke 60 százaléka volt orosz, mostanra viszont a jelenlegi 329,61 milliárd eurós tőkének 45,52 százalékra származik orosz befizetésből.

A Budapestre költözéssel a bank célja, hogy létrehozza Kelet-Közép-Európa első, és ezidáig egyetlen nemzetközi fejlesztési bankját kelet-közép-európai székhellyel. Koszov szerint ezt szolgálja az a tény is, hogy az EU-tagállamoknak többségi részesedése és szavazati joga van a Nemzetközi Beruházási Bankban. A bank elnöke szerint a kihelyezett hitelek több, mint 50 százaléka jelenleg is uniós projektekhez köthető, és a pénzintézet abban bízik, hogy a költözést követően ez az arány tovább növekszik.

Kapcsolódó

Az NBB eddig kilenc országban helyezett ki hiteleket, amelyeknek a nettó összege a 2017-es 664 millió euróról tavaly 753 millió euróra nőtt. A bank eszközértéke 2017-ben 1,096 milliárd euró volt, ami tavaly már 1,194 milliárdot tett ki. Az NBB 2022-ig terjedő stratégiai terve szerint a teljes eszközértékét 1,7 milliárd euróra növelné, míg a kölcsönportfólió állományát 1,2 milliárd euróra bővítené.

Sikeres volt a stabilizálás

Jozef Kollar, a bank első elnökhelyettese elmondta, hogy 2012-ben az NBB újraindulásakor a pénzügyi stabilitásra törekedtek, ami véleménye szerint sikeres volt, miután jelenleg sikerült az A besorolású bankok között az első nyolcba bekerülni. Jelenleg a céljuk az NBB "európaizálása" - jegyezte meg. A bank tőkepiaci kibocsátásának 70 százaléka az EU-tagállamaiban történt; az NBB a Budapesti Értéktőzsdén 24,7 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt.

Fotó: Ancsin Gábor

A két vagy több EU tagállam érdekeit szolgáló integrált kezdeményezések a portfólió mintegy 35 százalékát teszik ki, és az arány folyamatosan nő. A bank egyébként minden országban folytatni kívánja a kötvénykibocsátásait - derült ki az NBB sajtótájékoztatóján.

Best practice

Rumjana Kjucsukova, az NBB kockázatkezelésért felelős elnökhelyettese kiemelte, hogy a banknak a kockázatkezelése megfelel a legjobb gyakorlatoknak és minden nemzetközi gyakorlatnak, amit a nagy hitelminősítők - az S&P, a Fitch és a Moody's - is elismernek. A pénzintézet prudenciája pedig a baseli előírásoknak is megfelelnek - tette hozzá.

Kjucsukova továbbá arra is rámutatott, hogy az NBB olyan projekteket finanszíroz a tagállamaiban, amelyeket más pénzintézetek a túlzott kockázatok miatt nem vállalnak be. A bolgár szakember megjegyezte, hogy az NBB-nél szélesebb körű projekteket néznek, a fejlesztési hatást más bankoktól eltérően mérik, amelyeket a maguk módján vizsgálnak, mielőtt döntenek róla.

Fotó: Ancsin Gábor

A bolgár elnökhelyettes megjegyezte, hogy Bulgária anno 42 millió eurónyi tőkét fizetett be, ehhez képest a bank 250 millió eurónyi befektetést hajtott végre az országban. Romániára vonatkozóan Alexandru Florescu pénzügyi vezető arról számolt be, hogy az NBB romániai befektetései hétszeresen haladták meg az ország által adott tőkejuttatás mértékét. A hitelportfólióban egyébként Bulgária részesedése 17, Magyarországé 3, Romániáé 10, Szlovákiáé 11, Oroszországé 13, Vietnamé 6, Kubáé 6, Mongóliáé 9 százalék volt a 2019. március végi adatok szerint.

Piaci réseket keresnek

Denis Rodionov, az NBB hitelezési és befektetési részlegének vezetője arról beszélt, hogy minden minden országnak megvan a maga piaci rése, ezért minden régióban mással foglalkoznak. A szakember szerint a banknak az is célja, hogy az NBB tagállamai is integrálódjanak és hogy többet is kereskedjenek egymással.

A bank által finanszírozott projektek között megemlítette a Mélykút közelében átadott Hunent víziszárnyas-feldolgozót, amelyhez 37,3 millió eurós garanciát adtak 10 éves futamidőre, vagy a szlovákiai zólyom mellett 30,9 millió euróból épülő, földgáz és biomassza alapú fűtőközpontot.

Rodionov elmondása szerint alapvetően piaci réseket keresnek és elsősorban közepes, hosszú távú hitelezésű projektekre "vadásznak". Az NBB egyébként együttműködik hitelintézetekkel, jelenleg 125 bankkal áll kapcsolatban.

Elliott Auckland, a bank vezető elemzője a befektetési döntéseiket illetően elmondta, hogy azokat az adott tagállamok gazdasági fejlődése határozza meg. Megjegyezte: látható, hogy a tagállamok között a legkomolyabb gazdasági növekedésre jelenleg Magyarország és Románia képes.

Mi a fókusz?

A pénzintézet vezetői a bank terveit illetően kiemelték továbbá, hogy továbbra is a stratégiai, kiemelt területeken kívánnak befektetni. A hangsúly a fenntarthatóságon, a zöld, megújuló energián, valamint az ilyen területen tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások finanszírozásán lesz, a hosszútávú fenntartható fejlődés érdekében.

Ami az iparágakat illeti, az infrastruktúra, energia, élelmiszer és a mezőgazdaság lesznek a fő területek Magyarországon és a régióban is. A bank tervei szerint 2022 végéig mintegy 250 millió euróra emelkedik a magyarországi projektekhez nyújtott hitel- és garancia-állomány.

Kémbank?

Az NBB-vel kapcsolatban korábban több kritika is megfogalmazódott, amelyben nem kis szerepe volt annak, hogy még az év elején megszavazta a magyar parlament a volt KGST-bankként is emlegetett NBB-nek járó igen széles kedvezmények és mentességek körét, amelyek között adó- és járulékmentesség, védett, de ellenőrizhetetlen székház és elnöki rezidencia, korlátlan beutazási, azaz bevándorlási lehetőség, diplomáciai mentesség található.

Sokan nemzetbiztonsági kockázatokat is látnak benne. Ezeket a kritikákat olyan jellemzők indukálták, mint például az, hogy a bank eredetileg a KGST-ben töltött be fontos szerepet a Szovjetunióval szövetséges országok közötti pénzügyi, beruházási ügyletekben, vagy hogy a hidegháború idején a KGB műveleteinek fedésében is részt vett. A pénzintézetet a tetszhalott állapotából a titkosszolgálat egykori vezetője, a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin élesztette újjá 2012-ben, amiért sokat támadják azzal az NBB-t, hogy kémtevékenység lehet mögötte. Ezt a bizalmatlanságot pedig a hazai közvéleményben csak fokozta az, hogy a magyar kormány elfogadta azokat a feltételeket, amelyek lényegében a hazai törvények fölé helyezi a pénzintézetet.

Nemcsak a bankot, de Nyikolaj Koszovot is érték kritikák, miszerint a szülei a KGB kötelékében álltak. A bank elnöke a sajtótájékoztatón reagált a családját és a személyét ért kritikákra is. Mint mondta: nagyon büszke a szüleire, akik egy más évszázadban, más korszakban és társadalmi berendezkedésben éltek és dolgoztak. Koszov továbbá megemlítette, hogy az apja dolgozott Magyaországon és elmondása szerint mindig is nagyra becsülte Magyarországot. A szülei azonban már régen elhunytak és véleménye szerint egy felelős újságírásnak szakítania kellene ezzel a témával. Egyébként is úgy vélte, hogy a 20. századi személyeket tévesen ítélik meg és más megközelítésre lenne szükség.

A diplomáciai immunitás kérdését illetően úgy vélte, hogy az egy teljesen normális és bevett dolog, ilyen mentességet élvez a bank Moszkvában ma is, de minden olyan nemzetközi intézménynél is ez a gyakorlat, ahol azok székhelye van.

Az NBB 110 fővel dolgozik, akik kilenc különböző országból érkeztek és tudomásuk szerint közöttük nincsenek kémek - mondta Koszov, aki azt is kiemelte, hogy ma mindössze 22 olyan ember van, akik a pénzintézet indulása óta a bankban dolgoznak. Koszov továbbá felhívta a figyelmet, hogy négy éve az ő kezdeményezésére szüntették meg a kvótarendszert, mely alapján minden részvényes/tagállam küldöttei tölthettek be bizonyos posztokat. Számos nemzetközi intézményben még mindig ilyen rendszer működik, az NBB-nél azonban már nyílt pályázatokat írnak ki posztokra és fejvadászok segítségével bonyolítják le ezeket a folyamatokat. Koszov szerint jelenleg a bank dolgozóinak 35 százaléka orosz, az elmúlt fél évben kiírt pályázatokon azonban 80 százalékban nem orosz szakemberek nyertek el pozíciókat.

A központtal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg ideiglenesen egy Váci úti épületben bérelnek irodát, de a bank végleges épületéről - amelyek között szerepel a közelmúltban a sajtóban megjelent Lánchíd palota is - még nem született döntés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő 1-1,5 évben már a végleges helyére költözhet a bank.

Miért pont Budapest?

A budapesti helyszínválasztással kapcsolatban Kollar elmondta, hogy a döntésben fontos szempont volt a bank európaizálása. Emellett elhangzott még érvként, hogy a kelet-közép-európai régió az egyik leggyorsabban növekvő régiójuk, Budapest a földrajzi központja az NBB tevékenységi területének és így könnyebb elérni az ügyfeleket is, valamint így közelebb kerülnek a fő forrásbevonási forrásaikhoz is.

Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank létejöttekor alapító tag volt, de később a bank nem kellően átlátható és nem eléggé hatékony működése miatt 2000-ben kilépett a szervezetből. Megfigyelőként azonban folyamatosan figyelemmel kísérte annak munkáját, végül 2015-ben újra teljes jogú tagjává vált. Az NBB-nek jelenleg Bulgária, Kuba, Csehország, Mongólia, Románia, Oroszország, Szlovákia és Vietnám a tagja Magyarország mellett.