Az uniós versenyhatóságként eljáró bizottság tavaly júniusban indított részletes vizsgálatot a cégek és a két tagállam adóhatóságai közötti megállapodások ügyében.
Önmagában az ilyen egyezségek nem törvénybe ütközőek, mert segítik a vállalatok adófizetési kötelezettségének teljesítését, ám ebben a két konkrét esetben a luxemburgi és a holland adóhatóság olyan döntéseket hozott, amelyekkel külön, ennek a két cégnek, mesterségesen alacsonyan tartották a fizetendő adó mértékét. "Ezek a megállapodások nem tükrözik a gazdasági realitást" - állapította meg a bizottság.
A döntés értelmében mindkét cégnek 20-30 millió euró elmaradt adót kell megfizetnie, és a jövőben nem élvezhetik a kedvezményes adózási feltételeket.
"Az olyan adómegállapítás, amely mesterségesen csökkenti egy vállalat adóterheit, nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal, törvénytelen. Remélem, hogy a mai döntés üzenetét a tagállamok és a vállalatok egyaránt megszívlelik. Minden vállalatnak, legyen kicsi vagy nagy, multinacionális vagy sem, meg kell fizetnie a rá eső adóterheket" - húzta alá Margrethe Vestager versenyjogi biztos.
A Starbuck esetében az amerikai kávézólánc pörköléssel és a kávézók ellátásával foglalkozó részlegéről van szó, a Fiatnál pedig az olasz autógyártóhoz tartozó pénzintézet, a Fiat Finance and Trade érintett.
A Starbucks 2008-ban lobbizta ki a holland adóhivatalnál azt a döntést, amely meghatározta, hogy adóalapját mekkora mértékben csökkentheti egy Alki nevű brit vállalatnak fizetett jogdíjjal, amelyet a kávépörkölés know-how-jáért fizet, valamint a nyers kávébab árával, amelyet a Svájcban bejegyzett Starbucks Coffe Trading nevű cégnek fizetett. A bizottság megállapította, hogy az Alkinak folyósított jogdíj nincs összhangban a piaci viszonyokkal, ugyanezért a know-how-ért senki más nem fizet jogdíjat, csak a Starbucks, amely viszont így adóköteles nyereségének jelentős részét indokolatlanul az Alkinak utalja el, amely viszont sem Hollandiában, sem az Egyesült Királyságban nem köteles társasági adót fizetni - az azonban a közleményből nem derül ki, hogy miért.
A bizottság azt is megállapította, hogy a holland Starbucks pörkölő és ellátócég papíron túlárazott babkávét vásárolt a svájci Starbucks kereskedőcégtől. Olyannyira, hogy a svájci vállalat által alkalmazott árrés 2011 óta megháromszorozódott, így a holland pörkölő vállalat pörkölési tevékenységének nyeresége már nem is fedezi az Alkinak átutalt jogdíjat. Így a szintén a holland cég által a kávézóknak szállított egyéb termékek, teák, sütemények és poharak kereskedelmének nyeresége is részben az Alkihoz kerül.
A Fiat esetében a Luxemburgban bejegyzett leányvállalat pénzügyi tevékenységet folytat, főleg a cégcsoporton belüli hitelnyújtással foglalkozik, gyakorlatilag bankként működik, ezért a bizottság is úgy vizsgálta, mint egy bankot, a kihelyezett tőkéből származó bevételeket ellenőrizte.
A brüsszeli testület arra jutott, hogy a Fiat Finance and Trade 2012-ben olyan határozatot lobbizott ki a luxemburgi adóhivatalnál, amely mind a kihelyezett tőkét, mind az utána felszámított kamatot indokolatlanul és mesterségesen alábecsüli, végső soron a cég adóalapját csökkentve ezáltal. A bizottság becslése szerint, ha az adóhatóság a piaci körülmények alapján számította volna ki a vállalat adóterheit, akkor a Fiat Finance and Trade adóköteles nyeresége hússzor nagyobb lett volna.
Nem sokkal Jean-Claude Juncker tavaly novemberi hivatalba lépését követően robbant ki az úgynevezett Luxleaks-botrány. Oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján azt tárták fel, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy Luxemburgban a máshol keletkezett bevételeik után a ténylegesen más országokban fizetendő adó töredékét kelljen csak leróniuk.
A Juncker vezette brüsszeli testület tavaly december óta az összes uniós tagállam vállalati adómegállapítási gyakorlatát vizsgálja. Részletes vizsgálat eddig három konkrét ügyben indult a mostani döntéseken kívül: Írországban az Apple, és szintén Luxemburgban az Amazon kapott még olyan adókedvezményt, amely felkeltette a bizottság gyanúját, emellett egy olyan belga adószabályt is elemeznek, amely kedvezményt biztosít a multinacionális vállalatoknak.