Pénznyelő mocsárrá változhat a Nagy-Britannia délkeleti partjainál lévő Hinkley Pointba tervezett atomerőmű-beruházás - írja a Bloomberg háttérelemzésében. A szigetországnak a következő évtizedekben le kell váltania kiöregedő atomreaktorait (15-ből nyolcat) és szénerőműveit.

Az új létesítmény azt ígéri, hogy megtermeli a szigetország áramszükségletének hét százalékát.

Elvileg és gyakorlatilag

Az atomerőművet, amelynek kapacitása több mint másfélszerese lenne a paksi erőműének, a francia állami tulajdonú EDF építené fel, vállalva a 18 milliárd fontos (23 milliárd euró, Paks 2 várt költségének közel kétszerese) kiadás kétharmadát. Ezért a pénzért a cég új generációs EPR reaktorait építenék be. És itt kezdődnek a gondok.

Kérdéses, hogy a megaberuházást időben és a költségkereten belül el tudják-e végezni. A Franciaországban és Finnországban épülő EPR-projektek ugyanis többéves csúszásban vannak és eurómilliárdokkal átlépték a költségvetésüket.

Kész csőd 1.0

A Hinkley Point építései kisebb válságba sodorta az EDF-et, amelynek egyébként is 50 milliárd eurót kell költenie 2025-ig hazai atomreaktorai gatyába rázására. A hitelminősítők azzal fenyegetőznek, hogy lerontják a cég adósságaira adott osztályzatukat, a pénzügyi igazgató márciusban lemondott a brit projekt miatt.

A szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba, a részvényesek pedig szabadulnak EDF-papírjaiktól. Az utóbbi miatt tavaly felére esett az energiaszolgáltató piaci értéke.

A cég április közepén bejelentette, hogy négymilliárdos részvénykibocsátással forrásbevonásra készül, mire válaszul tovább esett papírjainak árfolyama a tőzsdén.

Kész csőd 2.0

A finn és francia EPR-beruházások során kiderült konstrukciós problémák több milliárd euró veszteséget okoztak a rendszert gyártó Arevának. A párizsi kormány kénytelen volt az állami cég segítségére sietni: a vállalatot kettévágták és reaktorüzletágát az EDF nyakába sózták.

Párizs eredetileg májusra akarta összehozni a Hinkley Point finanszírozási tervét, ám ezt - mint a múlt héten kiderült - eltolták szeptemberre. Kína hajlandó hatmilliárd fonttal beszállni a projektbe, amiért cserébe megkapná az erőmű egyharmados tulajdonrészét.

A Financial Times (FT) vasárnap (2016. május 1.) arról írt, hogy a francia kormány kész megválni néhány nagy vállalatban lévő részesedésétől, hogy egy 3 milliárd eurós pakettel megtámogassa az EDF-et a Hinkley Point megépítésében. A lapot arról tájékoztatták a témát közelről ismerő források, hogy a Renault és a Safran részvényeit még ebben az évben piacra dobhatják a nizzai és a lyoni reptér pakettjeivel együtt, hogy a francia adófizetőknek ne kerüljön több pénzébe az állami energiavállalat megmentése.

Kész csőd 3.0

Ha a két új reaktor megépül, az sokba' lesz a brit adófizetőknek. A londoni kormány a projekt 2012-es indulásánál vállalta, hogy legkevesebb 92,50 font/megawattórás áron 35 éven át átveszi a létesítményben termelt elektromos energiát. Ez akkor az átlagos nagykereskedelmi áramár kétszerese volt. Az alacsony olaj- és gázárak, továbbá a felpörgő zöldenergia-termelés miatt mára háromszorosra nőtt a különbség. Az új erőmű miatt a britet azok közé kerülhetnek, akik a legmagasabb áramszámlákat fizetik a világon.

A kormány kitart amellett, hogy az új atomerőmű kínálja a legmegbízhatóbb alternatívát a 2025-ig kieső áramtermelő egységekre. A projekt emellett segít megőrizni számos jól fizetett munkahelyet Franciaországban és állásokat teremt a munkanélküliséggel küszködő Délkelet-Angliában.

Kész csőd 4.0

Az új reaktorok azonban olyan erősek, hogy kétszer akkora betonburokba kell őket elhelyezni, mint elődeiket. Elképesztően nehéz az építkezés - mondja Simon Taylor, a Cambridge University energiaipari finanszírozással foglalkozó professzora.

Az atomenergia-ipar a kisebb reaktorok felé mozdult el, kaphatók ilyenek amerikai, dél-koreai és orosz forrásból is - teszi hozzá. Ezért aztán nem meglepő, hogy még Franciaországban is sok szakértő felveti: kéne egy tartalék, azaz egy kisebb erőmű építését célul tűző terv.

Eközben zuhan a Hinkley Point-i atomerőmű építésének támogatottsága a lakosság körében. Míg 2013-ban a megkérdezettek 57 százaléka értett egyet a beruházással, addig egy a napokban készült felmérés szerint ma már ez az arány csupán 33 százalék.

Nem kell kapkodni

Nagy-Britannia egy évtizeden keresztül át tudja hidalni az öreg nukleáris reaktorok és a szénerőművek lezárása miatt keletkező űrt, ha növeli a megújuló energiába fektetett pénzt - mutat kiutat a nehéz helyzetből Deepa Venkateswaran, a Stanford C. Bernstein elemzője.

Új, kevésbé drága technológiák jelenhetnek a piacon, amelyek lehetővé teszik a nap- és szélenergia tárolását. Ez növelheti a zöldenergia-termelés megbízhatóságát. A Hinkley Point megépítése nem létkérdés.