Az osztrákok olyan komolyan veszik a csokisütemények ügyét, hogy még háborúzni is képesek voltak érte. A Bécsbe látogató külföldiek nem hagyhatják ki, hogy megkóstolják a város egyik különlegességét, a Sacher-tortát, ám ha már így tesznek, akkor két olyan hely közül választhatnak, amely az igazi sütit kínálja nekik. Az egyik a Hotel Sacher, a másik a Demel kávéház.
A két intézmény cukrászatának küzdelme a Sacher-torta első számú készítőjének címéért tipikus példája a duopól piacok működésének. Nem csupán Ausztriában harcolnak, hanem az internetes értékesítés segítségével az egész világon - derül ki a BBC cikkéből. Küzdelmük kritikus szakasza volt az osztrák történelembe sütiháborúként bevonult, 1954-től 1963-ig tartó jogi csatájuk, amelynek az volt a tétje: melyikük Sacher-tortája tarthat igényt az "eredeti" jelzőre.
Melyik a jobb?
Az ügyet bonyolította, hogy az édességet feltaláló Franz Sacher fia mindkét intézményhez kötődött. A kilencéves küzdelmet végül peren kívüli megegyezéssel zárták le, amelynek eredményeként a Hotel Sacher mondhatja el magáról, hogy nála készül az "eredeti" Sachler-torta. Ez a győzelem az elmúlt évtizedekben nagyon fontosnak bizonyult a felek csatájában annak ellenére, hogy a laikus képtelen különbséget tenni a két cég sütije között. Ezt még egy helyi specialista, Silia Eleftheriadou bécsi blogger is elismeri: szerinte nagyon nehéz megkülönböztetni a két terméket. A cégek marketingesei persze tiltakoznak ez ellen.
A helyzet ma a következőképpen néz ki. A családi tulajdonban lévő Hotel Sacher ötször annyi tortát ad el, mint az egyik osztrák élelmiszer-ipari társaság kezében lévő Demel. Az előbbi évente 360 ezer Sacher-tortát értékesít, míg az utóbbi 67,5 ezret. A szálloda sokkal többet kér az "eredeti" tortáért: egy 19 centiméteres átmérőjű Sacher-torta a hotel internetes boltjában 36,50 euróba (11 ezer forint) kerül, míg a Demelnél egy 20 centis 30,70-be.
Mi a titka?
A puha sütik csatája alkalmat ad néhány kemény közgazdasági tanulság levonására. A Hotel Sacher azért tudott ilyen nagy előnyre szert tenni versenytársával szemben, mert alkalmazkodott a duopol piacok sajátosságaihoz. Analógiaként képzeljünk el egy forgalmas utcát, amelyen két fodrász akar megélni. Melyiknek van jobb sansza? Meglepő módon nem annak, amely olcsóbb próbál lenni a másiknál. Brian Morgan, a Cardiff Metropolitan University vállalkozásokkal foglalkozó professzora elárulja, hogy a tapasztalatok szerint az egymással párban versenyző azonos termékek és szolgáltatások ára, illetve árkülönbsége arra a szintre kerül, amelyen mindkét cég éppen meg tud élni.
A páros verseny fő szabálya ezért az, hogy minden pillanatban figyelni kell a másikra és be kell bizonyítani, hogy mi vagyunk a jobbak. Az említett utcában ahhoz a fodrászhoz járnak többen, amelyiknek jobb a híre. A Hotel Sacher és a Demel esetén az előbbi azzal tett szert jelentős előnyére, hogy minden erejét márkájának erősítésére fordította, arra, hogy mindenkivel tudassa: nála kapható az "eredeti" Sacher-torta. Más szóval a kétszereplős piaci verseny sokkal inkább stratégia játék, mint amikor sok vállalat küzd egymással egy nagy piacon.
A Sacher-torta napja
A Hotel Sacher és a Demel stratégiájának is része, hogy cukrászaikat elküldik a világ minden tájára termékük népszerűsítésére. Az előbbi egyébként 360, az utóbbi 100 embernek ad munkát. A szállodánál minden egyes torta elkészítésében ötvenen vesznek részt közvetlenül. A csokoládétészta és -bevonat ízét a baracklekváréval ötvöző Sacher-tortát 1832-ben alkotta meg Franz Sacher Metternich hercegnek, akik vendégeinek akart kedveskedni valamilyen különlegességgel. Ausztriában december 5. a Sacher-torta napja.