A beruházási bankot és az Európai Befektetési Alapot (EIF) magában foglaló EIB-csoport tavaly 84,5 milliárd euró (mintegy 26,7 ezer milliárd forint) finanszírozást nyújtott. Ebből az EIB része 77,5 milliárd euró volt, ezen belül 69,7 milliárd euróból az Európai Unió tagállamaiban valósultak meg beruházások.
Az EU-n kívülre 7,8 milliárd euró hitelről döntött az EIB. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországainak és az uniós tagjelölt országoknak 2,7, a Keleti Partnerség országainak 1,5, a mediterrán térségnek 1,4, Ázsiának és Latin-Amerikának 1,1, Afrikának, a Karib-térségnek és a csendes-óceáni régiónak pedig szintén 1,1 milliárd euró jutott.
A pénzügyi intézmény 2015-ben rekordösszegű, 18,7 milliárd eurós finanszírozást nyújtott innovációs projektekhez. "Európának az innovációba, az innovációba és még több innovációba kell befektetnie, és az EIB erre fókuszált" - mondta Werner Hoyer elnök.
A kis- és középvállalatok 29,2 milliárd euró hitelt kaptak az EIB-től. Infrastruktúrafejlesztésre 18,9 milliárd euró jutott: ebből egyebek mellett kórházak, iskolák, egyetemek, kikötők, utak építését és megújulását, valamint a víz-, az energia- és a kommunikációs hálózatok fejlesztését finanszírozták.
A környezetvédelmi projektek összesen 19,6 milliárd euró tőkeinjekciót kaptak. Ebből 3,6 milliárd euró jutott az energiahatékonyság növelésére. "A következő öt év során közel 100 milliárd eurót biztosítunk környezetvédelmi projektekre világszerte" - hangsúlyozta Hoyer.
Az 1958-ban alapított bank a köz- és magánszféra szereplőinek egyaránt nyújt hiteleket. Az EIB a projektek összköltségének legfeljebb a felét finanszírozza, hiteleit ötvözi az EU forrásaival. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy a projekt előmozdítsa az EU céljait, gazdasági, szakmai, pénzügyi és környezetvédelmi szempontból életképes legyen.