A Mol nemzetközi szerződés alapján, amelynek Horvátország is aláírója, 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

A kormány a Hinának eljutatott közleménye szerint a Mol ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (mintegy 280 milliárd forint) követelést támasztott Horvátországgal szemben. A négy meghallgatás alatt a horvát kormány felsorakoztatta érveit arra, hogy nem okozott kárt a Molnak, és abban bízik, hogy ezeknek az érveknek helyt ad a bíróság - olvasható a közleményben, amelyben a kormány megismételte korábbi álláspontját is, miszerint a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység gyümölcse.

Kapcsolódó

A döntőbírósági eljárás tavaly júliusban befejeződött, jelenleg döntéshozatali szakaszban van, amely akár egy évig vagy tovább is eltarthat összetett eljárás esetén.

A horvát kormány idén januárban elismerte az Európai Unió Bírósága Achmea-ügyben hozott ítéletét és annak jogi következményeit az EU-ra nézve, amely kimondta: ellentétesek az uniós joggal az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben rögzített választottbíróság előtti vitarendezési mechanizmusok. Azaz, az EU-n belül befektető uniós vállalkozások számára a jövőben nem áll nyitva az a lehetőség, hogy beruházási vita esetén a tagállamok EU-n kívüli bírósághoz forduljanak.

Ennek nyomán a horvát kormány minden döntőbírósági eljárással szemben, amely Washingtonban ellene folyik, annak hatáskör hiánya miatt kifogással élt. Horvátországgal szemben hét választott bírósági eljárás folyik ICSID-nél, köztük a külföldi bankok által indított perek a svájci frank alapú hitelek eurósítása miatt.

A Hina emlékeztetett, hogy Horvátország részt vesz abban a többoldalú nemzetközi megállapodásban, amely megszünteti az Európai Unión belüli beruházásvédelmi egyezményeket. Az EU-tagállamok közül 22-en kötelezték magukat arra, hogy lépéseket tesznek annak érdekében is, hogy az Energia Charta Egyezményt ne lehessen felhasználni, mint alapot egy döntőbírósági eljáráshoz.

Magyarország azonban külön véleményt fogalmazott meg, amelyben kimondta: a magyar kormány felbont minden olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodást a beruházások védelméről olyan tagállammal, amellyel megegyeznek arról, hogy az eljárás így gyorsabb. Ugyanakkor Magyarország úgy ítélte meg, hogy az Achmea-ügyben hozott ítélet csak a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokra vonatkozik, és nem vonatkozik az Energia Charta Egyezményről szóló kikötésre - ismertette a Hina.

Az EU Bíróság Achmea ügyben hozott ítélete szigorúan csak a kétoldalú, uniós tagállamok közötti egyezmények által kikötött választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Ezzel szemben az Energia Charta többoldalú nemzetközi egyezmény, amelynek maga az Unió is aláírója.

A holland Achmea társaság az Union Egészségügyi Biztosító részvényese, amely Szlovákia ellen indított választóbírósági eljárást az egészségbiztosítók nyereségképzésének megtiltása következtében keletkezett kára miatt. Az EU Bíróság döntése szerint ugyanakkor Szlovákia és az Achmea társaság peres ügyében nem volt jogosultsága dönteni a nemzetközi döntőbíróságnak, ezért Szlovákiának valószínűleg nem kell kifizetnie a megítélt kártérítést.