Délkelet-Ázsia nem kis piac: 600 millió ember él itt, ami nagyjából kétszer akkora, mint az USA lakossága. Ezek után érthető a nagy verseny, hiszen amelyik cég ebben a régióban bármely szegmensben vezető szerepet tud betölteni, az hosszú időre megalapozhatja a jövőjét. Mindez számokkal: a személyszállítási piac egyes számítások szerint 2025-re megötszöröződhet, és elérheti az évenkénti 13,1 milliárd dollárt. Összehasonlításképp: ez mai árfolyamon 3727 milliárd forint, amiből közel 250 Groupama Arénát lehetne felhúzni, de kijönne belőle kilenc darab 4-es metró is.

És most bizony van is harc a személyszállítási piacon, melynek a két főszereplője a nálunk is nagy vihart kavart Uber, illetve helyi vetélytársa a Grab. Amennyiben ez utóbbi cégről nem hallott még, az nem az Ön hibája. A régión kívül ugyanis viszonylag kevesen ismerik, ám azon belül egyre többen - olvasható a Wall Sreet Journalban.

A Grab 2012-ben indult, kifejezetten olyan, helyiekre specializálódott szolgáltatásokkal, mint a motoros taxi. Gondoljanak bele, egy olyan városban, amelyben egész nap lélekölő dugókkal kell megküzdeni (és Dél-kelet Ázsiában van egypár ilyen), mennyivel egyszerűbb így kikerülni a torlódásokat. De nem csak ezzel próbálnak új ügyfeleket szerezni, így például van csomagszállító szolgáltatásuk is. Sőt, próbaképpen a szegényebb, dél-malajziai térségekben egyfajta utazásmegosztó appot is elindítottak, ezzel is megkönnyítve azon munkások helyzetét, akiknek naponta kell ingázniuk.

Kép: Reuters

A négy év alatt a Grab 1,6 milliárd dollárnyi (454 milliárd forint) forrást vont be különböző befektetőktől és immár több mint 1600 alkalmazottal dolgozik. Nem is kell mondani, hogy valószínűleg nincs olyan magyar startup, amelyik ne irigyelné ezt az eredményt... A küzdelem kimenetele mégsem egyértelmű, hiszen azt a 68 milliárd dollár (19 312 milliárd forint) értékűre taksált Uber ellen kell megvívnia.

A Grab azonban nincs egyedül: egyrészt több amerikai befektető is látott már benne fantáziát, másrészt, az Uber legnagyobb kínai ellenfele a Didi is finanszírozza. Ráadásul a Grab több más Uber-vetélytárs szolgáltatóval is összefogott, így például ma már elképzelhető az, hogy valaki Malajziában regisztrál a Grabre, majd Kínával ezt az applikációt használva hív a Diditől egy autót. Ez persze óriási előnyt jelent a globális versenyben.

Anthony Tan, a Grab 34 éves vezetője a Harvardon tette meg a kezdő lépéseket, mára pedig egyelőre azt mondhatja el magáról, hogy cége több városban is nyereséget termel. Éppen ezért mondja, hogy több forrásra most nincs szükségük, így nem keresnek újabb befektetőt. Igaz, azt nem árulta el, hogy számításaik szerint mikorra lehet az egész cég nyereséges.

Mindenesetre sokat tesznek ez irányba: egy olyan régióban, ahol sok embernek nincs bankkártyája, sőt bankszámlája sem, elsőként engedték a készpénzes fizetést. Az Ubernél is előbb vezették be a motoros taxikat, sőt, hogy kisegítsék a helyi e-kereskedő cégeket, csomagszállító szolgáltatást is indítottak. Előbbiek ugyanis sokszor szenvedtek azzal, hogy olyan címekre szállítsák, vagy szállíttassák a megrendelt árut, aminek nincs hagyományos értelemben vett címe, vagy éppen szinte járhatatlanok az utak. Ezzel párhuzamosan Indonéziában a Grab segít bővíteni a térképeket, így új csomagfelvevő pontokat üzemelnek be - például olyan útszéli bódésorokban, ahová a környékbeliek úgyis eljárnak vásárolni, vagy csak egymással találkozni.

Van igény a közlekedési problémák megoldására
Kép: (Reuters)

A WSJ megjegyzi, hogy bár az Ubernek is van csomagszállító szolgáltatása, ám az egyelőre csak az Egyesült Államokban működik. Persze az újításokkal ők sem állnak le: az ételkihordó szolgáltatásuk májustól Szingapúrban is elérhető, ahogy az utazásmegosztó alkalmazásuk is elérhető már Ázsiában.

Persze, ha csak a pénzt nézzük, úgy az Uber egyértelmű fölényben van: a cég az újabb fejlesztéseihez könnyen tudja alkalmazni a legjobb mérnököket. Ráadásul ezt hosszabb távon tudja megtenni, mint a nála rövidebb takaróval rendelkező vetélytársa, így egyes elemzők szerint ez el is döntheti a hosszú távú versenyt. A versenyt, amit azért a lakosságért zajlik, amely bár hatalmas számban van jelen, mégis sokuknak máig nincs netes hozzáférése, így pedig ezen cégek applikációit sem tudják használni. Nem is csoda, hogy Tan úgy látja a cége jövőjét, mint egy web-alapú platform, amely a személyszállításon is túl kíván szolgáltatásokat nyújtani, például idővel a digitális fizetési módokat.

A versengés azért is érdekes, mert konkrét számokat egyik cég sem közöl magáról. Viszont azt tény, hogy a Grab több városban van jelen, mint az Uber (30 vs. 15), illetve, hogy egy androidos és apple-ös applikációkat figyelő oldal, az App Annie szerint a Grab az első negyedévben az összes piacán (Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam) legyőzte az Ubert, ha a letöltés-, illetve az aktív felhasználószámot nézzük.

És mi az oka, hogy a világszerte oly sikeres Ubernek keményen meg kell küzdeni Dél-kelet Ázsiában? Florian Hoppe, a Bain & Company szakértője szerint a helyi igények teszik a cég számára nehézzé a terepet, miközben a Grab pontosan érti, hogy mi kell a helyi lakosságnak, erre építik egész stratégiájukat.