A brit jegybank szerda este Londonban ismertetett, 32 oldalas javaslatcsomagjának lényege az, hogy az európai bankok a brexit után is helyi fiókintézményként működtethetnék nagybani pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó londoni érdekeltségeiket, ahelyett, hogy ezeket igen költséges módon újonnan feltőkésítendő, külön tőkemegfelelési kötelezettségekkel működő leányvállalatokká kelljen átalakítaniuk.
A Bank of England a tanulmányban nem titkolja, hogy a brit pénzügyi stabilitás fenntartását is szem előtt tartotta, amikor összeállította az egyelőre konzultációs jellegűnek nevezett javaslatcsomagot.
Jelenleg 160 külföldi bankcsoport tart fenn fiókintézményt Londonban, ezek közül 77 székhelye van az Európai Gazdasági Térségben (EEA). E bankok a brit piacon, illetve brit fiókintézményen keresztül a külföldi piacokon pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatását lehetővé tévő jogosítványrendszer, a passporting alapján működnek.
Az EEA-csoportnak az EU-országok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja.
E külföldi székhelyű londoni bankfiók-intézmények a brit bankrendszer teljes eszközállományának hozzávetőleg 30 százalékát adják; ez négyezer milliárd font (több mint 1,4 milliószor egymilliárd forint) banki eszközértéket jelent.
Egyoldalú gesztus
A Bank of England szabályozástechnikai ajánlata, amely megkönnyítené a külföldi EU-bankoknak londoni érdekeltségeik megtartását a Cityben, egyelőre egyoldalú gesztusnak tűnik - írta az MTI. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis - amelyet Michel Barnier, a brüsszeli testület brexit-főtárgyalója e héten megerősített - a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik az euróövezeti piacra szóló passporting-jogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.
A brit kormány azonban ennek ellenére sem kívánja fenntartani Nagy-Britannia tagságát az EU egységes belső piacán a brit EU-tagság megszűnése után. London hivatalos érvelése szerint ugyanis e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.
A Bank of England kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka. A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi 27 EU-tagország részvény- és kötvény-kibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az EU devizapiaci forgalmának és az OTC-kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét.
A kép forrása: Shutterstock.