A bankok átfogó újratőkésítése, egyes esetekben túltőkésítése lehet az egyetlen megoldás, amely helyreállíthatja a befektetői bizalmat a mostanra kialakult krízisben - foglalta össze az elmúlt napokban világossá vált helyzetet Simon Maughan, az MF Global elemzője a Bloomberg Televisionnak nyilatkozva. A piac valójában arra számít, hogy - miután az elkerülhetetlen tény a politikusok tudatáig is eljutott - az EU vezetői a következő hetekben megegyeznek egy átfogó feltőkésítési tervben. Ennek jeleként két nap alatt kilenc százalékkal emelkedett a Bloomberg Europe Banks and Financial Services Index és az euró hetek óta először erősödött a dollárral szemben.

Ennek ellenpontjaként a befektetők növelik azoknak a kormányoknak a hitelfelvételi költségeit, amelyek várhatóan kénytelenek lesznek megmenteni országuk hitelintézeteit. Ez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a bankszektornak juttatott tőkeinjekció nem jelenti az adósságválság végét, ugyanis a piac továbbra is kételkedni fog abban, hogy a kormányok képesek lesznek törleszteni tartozásaikat. Ezért a feltőkésítéssel egyidejűleg lépéseket kell tenni az államok fizetőképességének javítására is - vélik a Morgan Stanley elemzői.

Pár milliárd itt, néhány milliárd ott

A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint 200 milliárd euróra van szükség a bankok tőkehelyzetének javításához, ám vannak ennél kedvezőbb becslések is. A JP Morgan Chase & Co.148 milliárd euróra teszi a pénzszükségletet, ha görög adósságok 60, a portugál és az ír tartozások 40, a spanyol és az olasz hitelek értékének pedig 20 százalékát írják le. A Deutsche Bank, Németország legnagyobb hitelezője 9,7 milliárd, a Commerzbank 5,1 milliárd, a francia Société Generale hatmilliárd eurót nyelhet le.

A mérleg másik serpenyőjében a pánik csillapításának köszönhetően felszabadítható tőke van. A Bloomberg adatai szerint az európai pénzintézetek 221 milliárd euróra emelték az Európai Központi Banknál elhelyezett egynapos betéteik állományát, ami 2010 júliusa óta a legnagyobb összeg. Emellett megnyílnának azok a külföldi források, amelyek a bizalmi válság miatt száradtak ki.

Ha nem megy saját zsebből, megy a közösből

Franciaország és Németország képes lesz újratőkésíteni bankjait, Spanyolországnak és Olaszországnak azonban szüksége lesz az eurózóna tagországainak közös pénzére is, azaz az európai stabilitási eszköz (EFSF) forrásaira is - vélik elemzők. Az előbbi két ország a másodlagos kötvénypiacon olcsóbban juthat hitelhez, mint ha az EFSF-hez fordulna.

Európai vezető körökben vizsgálják a tőkeinjekció formáit is. Az egyik lehetőség, hogy a bankok elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki, amit a kormányok megvesznek, és Tier-1 tőketulajdonra válthatnak, ha a pénzintézetek adott határidőre nem érnek el egy meghatározott tőkekövetelményt. Ezzel a módszerrel megelőzhető banki részvények értékének azonnali felvizezése és időt ad a hitelintézeteknek, hogy tőkéhez jussanak, miután a piacok megnyugodtak. A megoldás része, hogy korlátoznák a vezetői jövedelmeket, illetve az osztalékfizetést, amíg a kisegített bankok vissza nem fizetik az államnak tartozásukat.

A másik vizsgált módszer szerint átváltható kötvényeket vásárolnának a kormányok, amelyeket vagy adott időpontban automatikusan részvényre cserélnének, vagy akkor váltanának át részvényekre, ha a bankok tőkeállománya meghatározott szint alá esik. A feltőkésítés megkönnyítése érdekében számos szakértő azt javasolja, hogy az ECB korlátlanul vásárolja a nyomás alatt lévő országok állampapírjait. Ezzel csökkentené a bankok azonnali tőkeszükségletét.