A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél mind pénzügyi (71 százalék), mind elégedettségi szempontból (62 százalék) is előnyösebb körülmények között fog élni, ami éles ellentétben áll az érett piacokkal, ahol a millenniumi fiataloknak csak 36 százaléka gondolja, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz szüleinél, és csupán 31 százalékuk reméli, hogy boldogabb. Az érettebb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség (56 százalék), míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát (58 százalék).

A megkérdezettek jelentős része alapvetően pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: 76 százalékuk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra.

A Deloitte, idén hatodik alkalommal megjelenő, Millennial Survey című éves felmérése 7900, egyetemi vagy főiskolai végzettségű, többnyire a privát szférában, nagyvállalatoknál, teljes állásban dolgozó fiatal válaszain alapul. A 2016 szeptemberében kezdődő felmérés 30 országon ívelt át, az országokat feltörekvőkre (egyebek közt Brazília, India, Kína és Oroszország) és érettekre (köztük Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország, USA) kettéosztva.

Nem kedvelik a túlzott teljesítménykényszert

A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A "jó ügyekben" való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül, az ő aktív támogatásukkal kell, hogy megvalósuljon: a válaszadók 86 százaléka szerint ugyanis a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kéne hagyatkozni."

A Deloitte felmérése szerint a millenniumi fiatalok jellemzően nem támogatják a megosztó típusú vezetőket, vagy azokat, akik fokozatos változás helyett radikális átalakításokat visznek véghez. Az üzleti és a politikai vezetők részéről is egyaránt jobban kedvelik az egyenes beszédet: hatással vannak rájuk a szenvedélyes ügyek, de csak azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak.

"A szabadúszó vagy a tanácsadói életforma előnyei ellenére a millenniumi fiatalok csaknem kétharmada, 65 százaléka továbbá a teljes, fix állásra szavaz, és egyértelműen aggodalommal tekintenek a folyamatosan terjedő gépesítésre is: 53 százalékuk szerint a munkahelyek ezáltal sterillé, személytelenné válhatnak. A munkahely melletti lojalitásukat, és egyben a munkahelyi teljesítményüket rugalmas munkakörülmények biztosításával kell támogatni, mind a munkaidőt és a felkínált pozíciókat, mind pedig a munkavégzés helyét illetően" - tette hozzá dr. Kövesdy Attila.