Miközben sorra születnek tiltások az Ukrajna ellen háborút indító Oroszországgal szemben, az amerikai kormánynak maradt ideje Kínával is foglalkozni. Jelenleg azon dolgoznak, hogyan tudnának az eddiginél is komolyabb szankciókat kivetni a kínai Hikvision nevű biztonságtechnikai cégre. Az első hallásra már megszokottnak tűnő lépés azonban egyedülálló lenne, és nem csak azért, mert a készülő szankcióhoz hasonló szigorúságúval még nem kellett kínai cégnek szembenéznie, hanem azért is, mert ennek az egész világon következményei lehetnek. Számos cég és kormány használja ugyanis a Hikvision megfigyelőrendszereit, amelyek a szankcionálás után már elvileg nem tarthatják fenn kapcsolatukat a kínai céggel - írja a Financial Times.

Pont emiatt Washingtonban lázas munka folyik, a Biden-kabinet megfeszített erővel próbál egyeztetni az Egyesült Államok szövetségeseivel, a Hikvision termékeit ugyanis a világ mintegy 180 országában használják.

Kapcsolódó

Bidenék azzal vádolják a vállalatot, hogy termékeikkel és megfigyelő rendszereikkel aktívan hozzájárulnak Kínában egymillió ujgur elnyomásához, akiket az ország északnyugati Hszincsiang tartományában tartanak kényszermunka táborokban. A Biden-kormányzat nem változtatott a Trump-adminisztráció álláspontján, amely szerint Kína népirtást követ el. A kínai kormány természetesen tagadja, hogy üldözné és elnyomná az ujgur kisebbséget.

Rengeteg ország érintett

A Top10VPN nevű technológiai elemzőcég adatai szerint a Hikvision termékeit és megoldásait világszerte mintegy ezer város alkalmazza, a cég öt legnagyobb piaca Vietnám, Mexikó, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Brazília. Ha életbe léptetik a szankciókat, annak földrengésszerű következményei lehetnek. "Már régóta szorgalmazzuk, hogy a jelenleginél szigorúbban szabályozzák a megfigyelési technológiákat, hogy azokat ne alkalmazhassák és használhassák elnyomó rendszerek. Kutatásaink szerint Peking technológiai eszközökkel megerősített elnyomása erősödik Kínán belül és kívül is" - kommentálta a fejleményt Sophie Richardson, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet igazgatója.

A Fehér Ház és a szankciók végrehajtásáért várhatóan felelős pénzügyminisztérium egyelőre nem kívánta kommentálni az értesüléseket. A Hikvision azt közölte: még nem értesültek arról, hogy ilyen lépéseket terveznek ellenük. Bíznak azonban abban, hogy hiteles bizonyítékokon és igazságos eljárás keretében vizsgálják meg cégüket és fair módon kezelik őket.

Az amerikai kongresszus 2016-ban fogadta el a Global Magnitsky Act nevű törvényt (amely a 2009-ben orosz börtönben meggyilkolt ügyvédről lett elnevezve), ez széles jogköröket ad az amerikai kormánynak olyan jogi és természetes személyek szankcionálására, akik hozzájárulnak az emberi jogok durva megsértéséhez. A pénzügyminisztérium a felelős azért, hogy a törvény által meghatározott listán (SDN) szereplő cégekkel és magánszemélyekkel szemben a szankciókat végre is hajtsák.

Hírszerzésre is használhatják a kínaiak

A Hikvisionnal szemben nem csak az emberi jogok megsértése a vád, hanem az is, hogy világszerte értékesített megfigyelőkamerái hozzájárulnak a kínai állam külföldi hírszerző tevékenységéhez.

Ha a Hikvision felkerülne az SDN listára, az komoly lépés lenne Peking digitális-autoriter programjával szemben, és annak a jele, hogy az amerikai kormány kész a kínai vállalatok ellen is kiterjeszteni szankcióit. Ugyanakkor milliárdokba és évekbe kerülhet a cégek és kormányok számára, mire lecserélik a Hikvision rendszereit és azokat megbízhatóbb rendszereket üzemeltető cégek termékeivel helyettesítik. A költségek jól mutatják, hogy miért nehéz az ilyen típusú, a nemzetbiztonságot és az emberi jogok védelmét szolgáló lépések megtétele - mondta a lapnak Eric Sayers, a Beacon Global Strategies nevű tanácsadó cég elnökhelyettese.

Már régóta szálka az amerikaiak szemében

A Hikvisiont még 2020-ban rakta fel Donald Trump akkori elnök egy másik, ennél enyhébb előírásokat tartalmazó tilalmi listára, amely azóta meggátolja a céget abban, hogy hozzáférjen a legújabb amerikai technológiákhoz. Joe Bidenék tavaly tették a biztonságtechnikai társaságot és egy sor más kínai vállalatot az úgynevezett "Kínai komplex haditechnikai vállalatok" listájára, amelyekbe amerikai állampolgároknak tilos befektetniük. Ezen a listán szerepel többek közt a világ legnagyobb kereskedelmi drónokat gyártó cége, a DJI, illetve a SenseTime, amely arcfelismeréssel foglalkozó mesterséges intelligenciát fejleszt.

Eközben a kínai gazdaság egyik új csillagát, az YMTC nevű félvezetőgyártó céget is komolyan vizsgálják és szankciókkal fenyegetik. Úgy tűnik ugyanis, hogy amerikai technológiát használó chipeket értékesített a szankciók alatt álló Huawei számára.

A kínai vezetés egyébként a héten állt elő azzal az elképzelésével, hogy a következő időszak fejlesztései során szeretnék elérni, az ország gazdaságának és infrastruktúrájának működőképessége megmaradjon akkor is, ha az Egyesült Államok és szövetségesei a legkomolyabb szankciókkal sújtanák.

Eközben más amerikai szervek sem tétlenkednek. Az értékpapír felügyelet, a SEC tovább bővítette azon kínai cégek listáját, amelyek részvényeit eltávolíthatják az amerikai tőzsdékről, mert nem tették hozzáférhetővé számaikat a befektetők részére az előírt módon.