A fehérorosz vezetés megtalálta azt a pontot, amelyen úgy tarthat be Oroszországnak, hogy az tényleg fájjon. Alekszander Lukasenko belorusz elnök örömmel játszik kemény játékot Vlagyimir Putyinnal azzal, hogy kihasználva az olaj szennyezettségét leállíttatta az európai tranzitot az országát átszelő Barátság vezetéken - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó orosz származású publicistája. Miközben a moszkvai energiaügyi minisztérium azt kommunikálja, hogy újraindították a szállításokat a csőkígyón, Minszkben arról beszélnek, hogy hónapokig tartó, kemény munkára lesz szükség ahhoz, hogy újra teljes kapacitásán üzemeljen a Barátság.
Ez a finom eltérés megmutatja az ügy mélyebb politikai háttérét. Belarusz április 19-én jelentette be, hogy az olajban lévő klórszennyezés miatt lezárja a vezeték területén futó részét. A szennyező vegyi anyagot a kifulladt olajkutakban rekedt fekete arany kipréselésére használják, valójában egy környezetszennyező anyagról van szó, ám Oroszország 2012-ben feloldotta felhasználásának tilalmát. Az olajba keveredve többszöri vegyi átalakulás után súlyosan korrodálhatja a finomítók berendezéseit.
Ilyen szennyezés időről időre marad az orosz olajban, a klóros anyag jelenléte kisebb mennyiségben jó ideje kimutatható a nyersanyagban. A Bloomberg cikkírója szerint ennek az lehet az oka, hogy az orosz olajtermelők és az ország vezetékrendszerét üzemeltető állami monopólium, a Transznyefty nem vizsgálja szisztematikusan a szennyezés nagyságát.
Megnyomták a vészcsengőt
Fehéroroszország nem csupán a technikai probléma miatt nyomta meg a vészcsengőt. Az ügy hogy, hogy nem bő egy héttel azt követően kezdődött, hogy az orosz hatóságok betiltották az alma és a körte importját a szomszédos országból, mondván: valójában az EU-ban termelt (vélhetően lengyel) gyümölcs reexportjáról van szó. Moszkva 2014-bent tiltotta be számos élelmiszer uniós importját válaszul az ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett amerikai-európai szankciókra. Azóta például Szerbia esetén fordult elő, hogy uniós terméket átcímkézve vittek be Oroszországba.
Ez a húzás a Bloomberg publicistája szerint egyértelműen része volt annak a nyomásgyakorlásnak, amellyel az oroszok igyekeznek rábírni Fehéroroszországot, hogy élesítsen egy húsz évvel ezelőtt kötött orosz-belorusz államszövetségi szerződést, amelynek alapján Vlagyimir Putyin orosz államfő mandátuma 2024-es lejárta után ennek a páros uniónak a vezetőjeként folytathatná politikai pályafutását. A keménykedés részeként Moszkva megszüntette a szomszédjába exportált kőolaj árkedvezményét, amivel lehetetlenné tette, hogy a fehérorosz finomítók az olcsó nyersanyagból készült üzemanyagot világpiaci áron értékesítve gigantikus profitot zsebeljenek be.
Népszerűtlen
Az orosz-fehérorosz egyesülés ötlete népszerűtlen Belaruszban, akárcsak az országot 1994 óta irányító Lukasenko elnöknél, így az utóbbi minden bizonnyal ki fogja használni a lehetőséget az oroszok szorongatására, amit az olajügy kínál. Ennek szellemébe jelentette be az orosz alma-körte embargó másnapján, hogy a Barátságot karbantartás miatt hónapokra le kell állítani. Aztán jött a szennyezett olaj, amely miatt végül a teljes európai orosz olajexport leállt. Erre nem tudtak mit lépni az oroszok, mert ha mellébeszélnek, elvesztik a legbiztosabb vevőiket. Ezért a baj gyors orvoslását ígérték.
Most azzal szembesülnek, hogy 36 millió tonna szennyezett nyersanyag rekedt a fehérorosz, ukrán és lengyel vezetékekben, ami blokkolja a rendben lévő nyersanyag útját - az újraindított szállítással csak a csövek áteresztőkapacitásának kétharmadát tudják kihasználni. Összességében hiába nőtt az ügy miatt hordónként 75 dollár fölé a Brent ára, az ebből származó pluszbevétel aligha kompenzálja a Transznyefty és a többi érintett orosz vállalat veszteségét.
Mit lép Putyin?
Lukasenko nem fogja könnyen kiengedni az adut a kezéből. Hónapokig fogja húzni a Barátság karbantartásának, illetve megtisztításának ügyét, valamint a kártérítés kérdését, hogy keresztbe tegyen az országa bekebelezésére pályázó Nagy Szomszédnak. Végeredményben Putyinnak sikerült Oroszország összes szomszédját szembe fordítani országával.
Az olajbotrány miatt leváltotta ugyan a minszki orosz nagykövetet, Mihail Babicsot - akit azzal a feladattal küldtek oda, hogy buldogként marcangolja vendéglátói idegeit, amíg fel nem adják ellenállásukat az orosz tervvel szemben -, ám kérdés, hogy tervez-e békésebb politikát folytatni a volt szovjet tagköztársaságokkal szemben. Grúziában és Ukrajnában biztosan nyitott kapukat döngetne ezzel.