Tina, egy harmincéves anyuka, aki másfél éves gyerekével várakozott átszállásra a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren keserűen állapította meg, hogy a repülőgépen, amelyen idáig eljutott, nem volt üres szék az utasok között. A légikikötőben nem mértek lázat - sorolta tovább az aggodalomra okokat adó körülményeket a Financial Times cikke szerint. Ez utóbbi hamarosan megváltozik: a repülőtér üzemeltetője szkennereket fog elhelyezni a testhőmérséklet mérésére, részeként azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a légi ipar vissza akarja csábítani a koronavírus-járvány miatt elmaradt utasait.
Akárcsak a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás után, most is alaposan meg fognak változni az utazási feltételek - mondja Shashank Nigam, a SimliFlying légi ipari tanácsadó cég vezérigazgatója. Ez röviden azt jelenti, hogy míg azt követően garantálni kellett, hogy a repülőgépekre nem kerülhet fel fegyver, most garantálni kell, hogy senki sem visz fel koronavírust. Az alap, hogy minden légitársaság elvárja az utasoktól és a személyzettől az arcmaszk viselését és a kézfertőtlenítők használatát.
Kapcsolódó
Állítólag tuti
A repülőgépek levegőkeringtető rendszere a Hepa szűrőknek köszönhetően vírusbiztos - állítja Jim Haas, a Boeing termékmarketing-igazgatója. Ezek a szűrők kórházi szintű biztonságot nyújtanak. A repülőterek esetenként ennél is tovább fognak menni, Hongkongban például az érkezőket koronavírustesztnek vetik alá. További intézkedés a biztonság érdekében, hogy vagy teljesen leállítják a levegőben az étkezést vagy csak előrecsomagolt ételt szolgálnak fel. A Ryanair megtiltja a sorban állást a vécék előtt, az Air France külön lázmérést vezet be, mielőtt az utazók a gépei fedélzetére lépnek.
A cégek abban bíznak, hogy három hónapos zárlat után júliusban újraindul a légi közlekedés Európában, ám ez még a határzárak feloldásától függ. A brit és spanyol terv például, amely 14 napra karanténba zárná az érkezőket, egyenértékű a légi közlekedés leállításával. Más országok - Ausztrália, Új-Zéland, a balti államok - külön folyosóra terelnék a biztonságosnak és a kockázatosnak ítélt régiókból érkezőket.
Árengedmények, de meddig?
A légitársaságok abban bíznak, hogy nagy kedvezményekkel lendületet adhatnak üzletüknek. Az FT idézi Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, aki szerint májusban újraindított járataik azt bizonyítják, hogy van kereslet a légi utazásra. Ezek a gépeik 70-75 százalékos telítettséggel közlekednek, ami jobb a várakozásoknál.
Rövid távon elárasztják majd a cégek árengedményekkel a piacot, ám amint vége a mézesheteknek, fel fognak menni az árak, mivel várhatóan kevesebb járat szeli majd az eget - figyelmeztet Andrew Charlton légi közlekedési tanácsadó. Emellett hatalmas adósságokat halmoztak fel a cégek a leállás alatt, amit törleszteniük kell. Mindezt súlyosbítja, hogy számos országban a távolságtartási szabály miatt korlátozhatják a repülőterek várócsarnokaiba bejutók számát: a másfél méteres ajánlott távolsággal számolva egy 189 férőhelyes gépre egy sorban 280 méter hosszan állhatnak sorba az emberek. (Ez olyan, mintha a Dunával párhuzamosan a budapesti Országház egyik végétől a másikig érne a sor.)
Durva drágulás
Emellett az utasok elvárhatják, hogy ne legyenek tele a gépek. Az amerikai United Airlinesnak gondot okoztak azok a képek, amelyek tömött kabinokról közöltek fényképeket. A cég minden utazó vagy család között üres üléseket ígért. A Frontier Airlines diszkont-légitársaság azzal próbálkozik, hogy 39 dollárt (13 ezer forint) kér cserébe azért, hogy az ezt kifizető utas mellett ne üljön idegen.
A légitársaságok nemzetközi szövetsége, az IATA szerint mindezek miatt 62 százalékra csökkenhet az a kihasználtsági arány, amelynél egy-egy járatnak nullszaldósnak kell lennie a jelenlegi 77 százalékról, ami elkerülhetetlenné teszi a jegyek drágulását. Az IATA nem is kicsi áremelést jósol, a szervezet szerint esetenként előfordulhat, hogy a jegyek 54 százalékkal kerülnek majd többe a 2019-es szinthez képest.