Az idei második negyedévben beütött a koronavírus-járvány miatti sokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a GDP-t, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam 2020 második felében 340 forint körül stabilizálódhat.

Mindezek alapján a hitelbiztosító 2020-ban legalább 3 százalékos GDP-csökkenést vár Magyarországon, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár 7 százalék is lehet. A vállalati fizetésképtelenségek száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal nőhet Magyarországon - mondta Merész István, az Euler Hermes magyarországi igazgatója.

Kapcsolódó

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés harmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW-gyár sem az eredeti szervek szerint valósul meg. Az újautó-eladások megfeleződtek áprilisban és májusban, és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben - állítja a szakértő.

Az építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható, elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskeregységek forgalma drasztikusan zuhant (leginkább a cipő- és a ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek - főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt -, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, amelyek belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban - mondta Merész István.

Az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt, 2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől - a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn - megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurózónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP 9 százalékkal eshet vissza, a vállalatok bevételei pedig 25 százalékkal, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék lesz. A kormányzati intézkedések - adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák - segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában - főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek - vélik az Euler Hermes elemzői.