A koronavírus "arra tanít, hogy az önzőség kudarchoz vezet" - fogalmazott Olaf Scholz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, kiemelve: "irritáló, amikor nagyvállalatok csak úgy bejelentik, hogy nem fizetnek bérleti díjat".
A világjárvány "az együttműködés ideje", a válságot csak közösen, összefogással és egymás iránti megértéssel lehet jól átvészelni, ezért tanácsos az egyoldalú döntések helyett egyeztetni - mondta a pénzügyminiszteri és alkancellári tisztséget betöltő politikus.
Kapcsolódó
Vannak ingatlanüzemeltetők, akik tárgyalást kezdeményeznek bérlőikkel és önként felajánlják a díjfizetés felfüggesztését, vagy beszállítók, akik meghosszabbítják a számlák kifizetésének határidejét, és vannak munkaadók is, akik az állami támogatást saját forrásaikból megfejelve küldik rövidített munkaidőre az alkalmazottakat.
Ezeket a példákat lenne érdemes követni, a világjárvány megpróbáltatásával egy "nagy nemzeti erőfeszítéssel" kellene megküzdeni - mondta Olaf Scholz.
Mások kevésbé diplomatikusan reagáltak. Egy szociáldemokrata parlamenti (Bundestag) képviselő, Florian Post egy Twitter-üzenetében az Adidas bojkottjára szólított fel, és az üzenethez csatolt videóban elégetett egy Adidas márkájú sporttrikót. A gyártó bojkottjára szólított fel az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, Katarina Barley is, aki ugyancsak a Twitteren azt írta: "ocsmány húzás" a létfenntartási válsága kerülő bérlők megmentésére szolgáló szabály kihasználása egy olyan óriásvállalat részéről, amely csak tavaly 3,2 milliárd euró nyereségre tett szert.
Németországban a napokban vezették be, hogy a koronavírus-járvány miatt bajba került magánszemélyek és cégek áprilistól szeptemberig felfüggeszthetik, majd késedelmi kamat és egyéb költségek nélkül fizethetik meg lakásuk, üzlethelyiségeik vagy egyéb bérelt ingatlanuk albérleti díját. Azt is bevezették, hogy a díj elmaradása miatt szeptemberig nem lehet felmondani ingatlanbérleti szerződéseket. A szabályokat a járvány alakulásától függően meg lehet hosszabbítani, legkésőbb 2021 tavaszáig. A szabályozó szándéka szerint az átmeneti előírás elsősorban a lakásbérlőket segíti, bevezetését az indokolta, hogy a németek többsége, nagyjából 60 százaléka bérelt lakásban él.