A legmodernebb technológia iránti rajongásunk elfeledtetheti velünk, milyen fontosak azok az eszközeink, amelyek "hátaslóként" szolgálnak bennünket évtizedeken vagy akár több mint egy évszázadon át - írja Tim Harford, a Financial Times publicistája annak apropóján, hogy a British Airways nem indítja újra Boeing 747-es utasszállító repülőgépeit a koronavírus-válság után. Ezek a gépek ugyan túl nagy környezetterhelést okoznak azokon a hosszú távú repülőutakon, amelyeken repültek, ám ettől még mind az utasok, mint a pilóták és a szerelők is hiányolni fogják a jól ismert Jumbókat.

Mark Vanhoenacker pilóta és író szerint a 747-es 370 tonna repüléstörténeti legenda. Az első gépek még 1969-ben, a Holdra szállás előtt szálltak fel, majd a gép az 1970-es évektől kezdve a hátán hordta az űrsiklókat. Az 1980-as évek vége óta az amerikai elnökök gépe, az Air Force One is egy speciális 747-es. És a történet még nem ér teljesen véget: a nyugdíjazás csak az utasszállító változatokat érinti, a teherszállításban várakozások szerint még legalább 20 évig velünk maradnak a Boeing legendás típusának gépei.

Kapcsolódó

Éles kontraszt

Az emberek a laptopjaikat jellemzően három-négy évente lecserélik, egy mobiltelefon átlagos élettartama másfél év. Az 1969-es komputerek vagy a 30 éves mobilok a múzeumokba kerültek, ám úgy tűnik, nem minden technika felett jár el ilyen gyorsan az idő. Ezeket az eszközöket jellemzik úgy a mérnökök, hogy "hátaslovak", amelyek tűzön-vízen át szolgálják az embereket, miközben alig kell rájuk költeni. Hogy mire gondolnak, azt érzékelteti a tény, hogy a német hadsereg a második világháborút, amely már a gépek háborúja is volt, félmillió lóval kezdte, és öt év alatt, a világégés végére egymillióra nőtt a besorozott hátaslovak száma.

A régi technológiák hosszú élettartamának több oka lehet. Az egyik, hogy nem sikerül helyettük jobbat kitalálni. Idetartozik a tégla, az óvszer, a villa, a papír és a konténer. Előfordulhat, hogy egy szemétre dobott megoldás látványosan feltámad. Erre a legjobb példa a villanyautó, amelyet a belső égésű motorokkal hajtott járművek a múlt század elején kiszorítottak, ám 100 év klinikai halál után övék a jövő. A bevált megoldások mellett szólhat, hogy az aktuális high-tech túl drága: ez lett a veszte a szuperszonikus utasszállító repülőgépnek, a brit-francia Concorde-nak.

Az utca embere

Az újdonságok iránti odaadásunkat mérsékelheti, hogy nem egyformán elérhetőek a jómódúaknak és a szerényebb anyagi körülmények között élőknek. Az autózás, a légi utazás vagy a televíziózás viszonylag gyorsan eljutott a tömegekhez, de például a Concorde nem vált sokak használati eszközévé. Emellett a legkifinomultabb megoldások nem feltétlenül a legjobbak, amit például a kerékpározás reneszánsza és hódítása is jelez a városi autózással szemben.

A Financial Times cikkírója szerint nem szabad az újdonságnak alárendelnünk azt, ami régi és bevált. Például számos olyan város vagy városrész van, amelyben jól működhet a tömegközlekedés és a kerékpározás-rollerezés, miközben az autóforgalom kezelése csak rontja az ott élők életminőségét. Nem csupán azt a kérdést kell feltennünk maguknak, mi az új, hanem azt is, mi az, ami a legjobban megfelel az igényeinknek.

Ahogy búcsút intünk a legendás Boeing 747-esnek, feltesszük a kérdést, mi lép a helyére. A rövid válasz az, hogy új, korszerűbb, a környezetet kevésbé terhelő repülőgépek. Ne feledjük el azonban, hogy a hosszú távú repülésnek van egy olyan alternatívája is, ami sok oda-vissza utat kiválthat. Nevezetesen a nagy távolságú telefonhívások lehetősége. Ez ez a technológia bizony csaknem matuzsálemi korú: 105 éves.