Litvánia - vagy legalábbis a jelenleg hatalmon lévő vilniusi kormány - saját nemzeti légitársaságot akar - írja a lengyel onet.pl portál. A litván vezetés szakértői dolgoznak a vállalkozás előkészítésén. Vilniusban úgy gondolják, hogy ezzel az ország nem lenne arra utalva, hogy külföldi légitársaságok biztosítsák az összeköttetést az ország fővárosa és más városok között. A nagyratörő terv szövögetésében az sem zavarja a bölcs döntéshozókat, hogy a kelet-közép-európai régió északi részén már két nemzeti légitársaság is tevékenykedik, az egyik lengyel LOT, a másik a lett AirBaltic, továbbá egy észt lízingcég is ott sertepertél a nem túl bőséges régiós légi húsosfazék körül.

A litván tervekről először júniusban szivárogtak ki információk a sajtóhoz. Ezekből az derült ki, hogy az új légitársaság működhetne úgynevezett virtuális módszerrel, azaz új márkanév alatt átfogó szolgáltatásokat nyújthatna egy már létező vállalat, vagy lehetne hagyományos légitársaság. Az előbbi formában tevékenykedik Észtországban a Nordica légitársaság, amelynek ma már nincsenek saját járatai, csupán saját logója (repülőgépfestése) alatt lízingel gépeket más cégeknek. Partnerei ezek igénybevételével átmenetileg bővíthetik szállítási kapacitásukat.

Minden megoldás érdekes

Egyelőre előkészítés alatt áll a projekt, minden megoldás szóba jöhet - válaszolta később a litván közlekedési minisztérium az Airwaysmag.com hírportálnak. A részleteket az év későbbi időszakára vagy 2021 elejére ígérik.

Mindez rossz hír a LOT-nak, amely régiós céggé akar nőni. Például korábban azzal az indokkal vásárolta meg a Nordica 49 százalékos tulajdonrészét, hogy ez az első lépés a kelet-közép-európai légi ipar konszolidációjában, amely természetesen a lengyel vállalat égisze alatt menne végbe. A LOT-nak napi öt járata közlekedik Varsó és Vilnius között, továbbá repül Palanga és Kaunas városába is.

A LOT-nak az a törekvése, hogy bárki, aki a kelet-közép-európai régióban repülőgépen szeretne utazni, az elsőként azt nézze meg, kínál-e a számára a lengyel légitársaság megfelelő járatot, és csak akkor forduljon más céghez, ha nem talál ilyet. Ez indokolja például a kaunasi járat üzemeltetését, vagy a Vilnius és London közti összeköttetést, illetve azt, hogy a tengerentúlra igyekvő litvánoknak Varsóban kínálnak átszállási lehetőséget.

Az AirBaltic még jobban rá van szorulva Litvániára, amely az egyik legfontosabb piaca. Gépei Vilniusból közvetlenül repülnek Tallinnba és Rigába, valamint Amszterdamba, Berlinbe, Londonba, Münchenbe és Párizsba. Ezt a kínálatot bővíteni akarják a következő években. A cég a balti államok képviselőjének tartja magát, ennek jele, hogy egyik A220-as gépüket a litván, lett és észt nemzeti színekbe öltöztették, továbbá egyik A220-300-asuk a litván nemzeti színekben pompázik és elkeresztelték Vilniusnak, mint egy hajót.

Jó ez a járvány

Azok a kormányok, amelyek országának nemzeti légitársasága az elmúlt évek éles légiversenyében tönkre ment, jó esélyt látnak a koronavírus-válságban pozíciójuk javítására. Úgy élik, kihasználhatják, hogy összeomlott a légi közlekedés, amelyet gyakorlatilag a nulláról kell újjáépíteni. Nem véletlen, hogy az észt kormány ajánlatot tett a LOT-nak a Nordica 49 százalékos részvénypakettjének megvásárlására, a litvánok meg úgy gondolhatják, hogy egy saját nemzeti légitársaság kihasználhatná a járvány okozta vákuumot. Van rá esély, hogy az újjáéledő keresletből nagy szeletet hasíthatna ki.

E koncepció szépséghibája, hogy az elmúlt 30 év a litván légipróbálkozások látványos kudarcsorozatát hozta. A Lithuanian Airlines mint nemzeti légitársaság a Szovjetunió összeomlása után 1991-ben jött létre, 2005-ben privatizálták, majd 2009 januárjában csődbe ment. Ezt követően 2013-ban az Air Lituanica jelentkezett be nemzeti légitársaságnak egyetlen lízingelt Embraer E170-es géppel. Két évre rá ez a cég is csődbe ment. Emellett volt két fapados-légitársaság is a litván kínálatban, a Star1 Airlines és a Small Planet. Az előbbi 2009 és 2010, az utóbbi 2007 és 2019 között létezett, mielőtt csődbe ment.