A 12 lengyel szénbánya háromhetes állása nem veszélyezteti Lengyelország energetikai biztonságát -írta a Rzeczpospolita. Nagyobb gond, mi lesz az ágazat további sorsa.
A bányákat azért kellett leállítani, mert a koronavírus-járvány gócpontja alakult ki a bányások körében. Bár a lengyel áramtermelés még mindig 80 százalékban szénerőművekre épül, a leállás nem hatott az erőművekre.
Részben a tartalékaikból éltek, részben viszonylag könnyen importálhattak energiahordozót. A lengyel bányákban áprilisban jelentős termeléskiesést regisztráltak: a 4,2 millió tonna egymillióval kevesebb, mint 2019 ugyanezen hónapjában. Ez volt a legalacsonyabb széntermelő hónap 2007 óta. Mivel a gazdaság fékezett esett az igény is a szén iránt. A bányák átszervezésre használták fel a kieső időt.
Dacára annak, hogy összeomlott a kitermelés, még mindig magasnak mondható. Emellett erős az import is, aminek nagy része Oroszországból származik, a kisebb része pedig Ausztráliából, Kolumbiából és Kazahsztánból. A szakértők azt találgatják, hogy stabil-e bányák helyzete: tudnak-e szállítani vevőiknek, illetve lesz-e vásárlójuk egyáltalán, ha rendeződik a gazdasági helyzet.
Ez már csak azért is nagy gond, mert a szénbányák fizetőképessége egyre rosszabb. Egyelőre a kormány válságellenes csomagjából kapott pénz segít, de nem lehet tudni, később mi lesz. Már ez a háromhetes állás is nagyon veszteséges volt.