A Fraunhofer ISE lezárta a 2018-at is az évek óta futtatott a kísérleti projektjével, és megint csak azt állapította meg, hogy 1 + 1 az tényleg majdnem 2. Érthetőbben: ha egy hektárnyi szántóföld hasznosításáról kellene dönteni, hogy növényt vagy napelemet "vessenek", akkor a német kutatóintézet állítása szerint mindkettőre sor kerülhet anélkül, hogy azt a másik megsínylené.

Az agrofotovoltaika (APV) - ahogyan arról 2017-ben, de még a hvg.hu számára beszámoltam - ugyan nem új tudomány, de mostanra ért oda a technológiai és tudományos fejlődés, hogy mindez a gyakorlatban működőképessé válhasson. Igaz ugyan, hogy már a napelemes boom és a német Energiewende előtt, 1981-ben megfogalmazta az APV lehetőségét és jelentőségét egy professzor (Adolf Goetzberger), de a "Burgonya a kollektor alatt" címmel kiadott elképzelése csak aztán váltak szélesebb körben ismertté, hogy a Fraunhofer ISE 2011-től kezdően mindezt a szántóföldeken is megpróbálta bizonyítani.

Kapcsolódó

A megoldást a Constance-tó partján működő Demeter Heggelbach mezőgazdasági közösségben 2016-ban megkezdett kísérlet ígéri. Egy olyan kísérleti parcellát alakítottak ki ott, melyen a hagyományos termőterületek mellett (felett) különböző sűrűségben napelem-paneleket is telepítettek. Azóta gyűjtik a tapasztalatokat arról, hogy így, "közösködve", a termőföldön zajló szokásos földművelés milyen hatékonysággal tartható fenn, hogy eközben a tetőkön áramot termeltek.

A kutatók folyamatosan azt mérik, hogy a korlátozott napfénymegvonást hogyan viselik a különböző növények. Arra jutottak, hogy a lóhere például alig érzi meg mindezt, de a burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége is megállt a 20 százalékos szint alatt. És ezt a termőföldre árnyékot vető, 5 méter magasba telepített panelek simán kompenzálták: a 194 kilowatt (kW) termelési kapacitású napelemes rendszer "termése" ugyanis 62 lakás energiaigényének kiszolgálására volt elegendő.



Zajlanak a kísérletek - a jövő kecsegtető lehet

A termőterület dupla hasznosításával kapcsolatosan másfél éve az intézet igazgatója, Andreas Bett azt mondta: az APV új kaput nyit meg a mezőgazdaság és az energiatermelés előtt, mivel a kísérleti módszerrel gyakorlatilag a németországi mezőgazdasági területek egyhatodán megérné e duális rendszerre áttérni.

A mostani adatok, amit a Portfolio.hu szúrt ki, mindezt csak újfent aláhúzták: a területen, ahol külön-külön legfeljebb 100 százalékot lehetett volna elérni a mezőgazdasági vagy az energetikai hasznosításból, együtt 186 százalékot teljesített a parcella. A Fraunhofer ISE azonban az adatok rögzítése mellett arra is felfigyelt - pláne, hogy a tavalyi nyár forró és száraz volt -, hogy az APV megoldások hatalmas lehetőséget jelentenek a száraz éghajlatú területeken is, ahol a napelemmodulok a növénye, de akár az állatállomány is használhatja: árnyékolása.

A kutatóintézet már dolgozik a technológia fejlesztésén: egy új projektjükkel például az indiai Maharashtra Állami Intézet friss tanulmányát is használják, mely azt állította, hogy a paradicsom és a gyapot árnyékolásával, illetve az alacsonyabb szintre letornászott párolgási szinttel akár 40 százalékkal nagyobb terményhozamot lehet elérni.

A német intézet más kutatói Algériában dolgoznak, azt vizsgálva, hogy az APV rendszerekkel hogyan befolyásolható a térség vízmérlege. Úgy is, hogy az árnyékolásnak köszönhetően csökkentik a párolgást, alacsonyabb vízhőmérsékletet tesznek lehetővé, de úgy is, hogy az esővíz összegyűjtésében is szerepet vállalnak.