Az elmúlt években Európában tapasztalt, a digitalizáció irányába mutató trendeknek nagy lökést adott a koronavírus, mivel az embereknek alkalmazkodniuk kellett a fizikai terekre vonatkozó korlátozásokhoz, és ez alól nem jelentett kivételt a pénzügyeik intézése sem. A Mastercard tanulmánya szerint a fogyasztók a fizikai banki szolgáltatásoktól a digitális platformok felé fordultak: a válaszadók 62 százaléka nyilatkozott így, ami 13 százalékos növekedés a három évvel ezelőtti eredményekhez képest.

A fenti megállapítások egybecsengenek a Mastercard megbízásából, a közelmúltban készült Global State of Pay jelentéssel is -, amely szerint a világ lakosságának több mint fele többet használja a banki alkalmazásokat, mint a pandémia előtt. A 14 különböző országban végzett kutatás azt is megállapította, hogy az emberek elfordulnak a készpénztől, és 64 százalékuk a világjárvány után is kevesebb készpénzt használna majd.

A digitális banki és alkalmazási megoldások elfogadása egész Európában szárnyal

A járvány az élet számos területére hatással volt. A korlátozások a fizikai bankokhoz való hozzáférést is megakadályozták, így az európaiak többsége olyan új banki megoldásokat keresett, amelyek könnyebbé és biztonságosabbá teszik pénzügyeik intézését. A több mint 9600 megkérdezett európai 46 százalékát nagyon érdeklik ezek az új digitális banki megoldások, míg 42 százalékuk a fejlettebb pénzügyi biztonsági intézkedések iránt is érdeklődőbb.

Mindez pedig komolyabb változásokhoz is vezetett: ötből két európai számolt be arról, hogy gyakrabban hajt végre pénzügyi tranzakciókat online/alkalmazáson keresztül, mint a pandémiát megelőzően - elsősorban az időtakarékosság és az egyszerűség miatt. A meglévő digitális banki felhasználók felének idei pénzügyi szokásaira nem volt hatással a világjárvány, míg mindössze 6 százalék mondta azt, hogy online és alkalmazás alapú banki tranzakcióinak száma csökkent 2019-hez képest. Ezek az eredmények összhangban vannak a State of Pay tanulmány eredményeivel, amelyből kiderül, hogy azon megkérdezzek 87 százaléka, akik a covid-19 előtt nem használtak banki alkalmazásokat és a világjárvány késztette őket erre, a pandémiát követően is használni fogják majd azokat.

A kelet-európaiak különösen pozitívak a fintech jövőjével kapcsolatban

A digitális banki megoldások iránti nyitottságot vizsgálva a kelet-európai piacok 13 százalékkal bizonyultak pozitívabbnak a digitális banki platformok iránti érdeklődésben a nyugat-európai társaikkal szemben (57 százalék és 44 százalék). A használatot tekintve a kelet-európaiak fele mondta azt, hogy több pénzügyi tranzakciót hajt végre online vagy alkalmazásokon keresztül, míg a nyugat-európaiak esetén ez csak 39 százalék.

Bár a digitális banki megoldások legnagyobb előnyének még mindig az időhatékonyságot és az egyszerű használatot tekintik, a megkérdezettek számára ezek már kevésbé fontosak (az időhatékonyság 3, az egyszerű használat 7 százalékkal csökkent 2019-hez képest). Mindez a korlátozásokkal járó életmódváltást is jelzi. A többség (51 százalék) számára a digitális banki megoldások legfontosabb jellemzője a biztonság.

Míg a digitális bankolás terjedése évről-évre tovább növekszik, az európaiak jelentős többsége (85 százalék) továbbra is úgy véli, hogy 10 év múlva is léteznek majd fizikai bankok az országukban. Ezt részben az is indokolja, hogy sok hagyományos bank kínál digitális megoldásokat, amivel megerősítik ügyfélmegtartó képességüket - a megkérdezettek kevesebb, mint negyede váltana mostani bankjáról digitális bankra a következő 12 hónapban. Ráadásul az európaiak 61 százaléka továbbra is a bankokat tartja a legfontosabb pénzügyi tanácsadójának - jelentősen megelőzve a barátokat és a családot, a médiát, a pénzügyi tanácsadó társaságokat, vagy másokat.

A magyarok több mint fele használ mobilbanki alkalmazást

A kutatás során megkérdezett magyarok 63 százaléka elsősorban bankjától szerez megbízható információt pénzügyei intézéséhez, 42 százalékuk fordul inkább a családjához és barátaihoz tanácsért. Érdekesség, hogy a hazai felhasználók közül többen hagyatkoznak a médiában olvasott pénzügyi tanácsokra (30 százalék), mint az erre szakosodott tanácsadó cégek javaslataira (21 százalék).

Amikor az életünket egyszerűsítő, új, digitális pénzügyi megoldásokról kérdezték őket, a magyar válaszadók 55 százaléka mutatkozott nyitottnak és kifejezetten érdeklődőnek, ebben pedig jelentős nemek közötti eltérés is volt: míg a nők 63 százaléka nyitott ezekre, a férfi válaszadók 47 százaléka gondolkodik Így. Összességében csak 7 százalék volt azon megkérdezettek aránya, akik teljesen elzárkóznak az új, digitális megoldások használatától.

A kutatás azt is megállapította, hogy a magyarok 59 százaléka használja a tradicionális bankok alkalmazásait és 34 százalék a digitális bankokét. A megkérdezettek fele (49 százalék) ha most még nem is, de a jövőben nyitott lenne arra, hogy hagyományos bank helyett digitális pénzügyi szolgáltatóra váltson. Csak minden ötödik válaszadó (20 százalék) állította azt, hogy mindenképp marad jelenlegi, hagyományos bankjánál.