Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint, ha nem emelkedik számottevően a kőolaj-fogyasztás, a kínálat ismét meghaladja majd a keresletet, ennek hatására pedig a kőolaj világpiaci ára sem változik jelentősen. Úgy vélte, a hordónkénti világpiaci ár az idén 50-60 dolláros sávban stabilizálódik, és Magyarországon sem változnak jelentősen az üzemanyagárak, 350-370 forint között mozognak majd.

A benzin és a gázolaj ára nemcsak a nyersanyag árától, hanem a forint-árfolyamtól és a jövedéki adó mértékétől is függ. Tehát 50 dollár feletti kőolajár esetén a második negyedévben már visszaállhat a jövedéki adó az eredeti mértékre, így gyengébb forint esetén is 350-370 forintos árszinten maradhatnak az üzemanyagárak - mondta Grád Ottó.

Hiába az OPEC-megállapodás

Bármennyire is komoly volt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és a csatlakozó országoknak a kitermelés-csökkentésre vonatkozó vállalása, nagyobb az esélye annak, hogy túl fogják lépni a kvótát. Ebben az esetben pedig könnyen előfordulhat, hogy átmenetileg 50 dollár alá csúszik vissza a kőolaj ára - mondta a főtitkár.

Valószínűbb, hogy az OPEC nem tartja a megállapodásban vállaltakat, így a kőolaj átlagára hordónként 50-55 dollár marad - véli Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Ellenkező esetben 60-70 dollár is lehet egy hordó Brent ára, ami Magyarországon 380-420 forintos üzemanyagárat eredményezne, máskülönben marad a 340-360 forintos árszint.

Az elemző várakozásai szerint az Amerikai Egyesült Államok palaolaj termelése napi 200-300 ezer hordóval nőhet 2017-ben.

A 2016-ban elért hordónkénti 50-55 dolláros átlagárhoz képest nem emelkedik lényegesen a kőolaj ára idén - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója, aki mindezt azzal indokolta, hogy nincsenek meg az áremeléshez szükséges gazdasági, kitermelési, fogyasztási feltételek. Egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok tartják magukat a kitermelés-csökkentési megállapodáshoz, mivel az olajból származó bevételek fontos elemei a költségvetésüknek, ez pedig a termelés viszonylag magas szinten tartására ösztönzi az országokat.

Amennyiben az érintettek csökkentik is termelésüket, a kőolaj-helyettesítők piacán többlettermelés várható, mivel 50 dollárt meghaladó kőolajár mellett a helyettesítő termékek versenyképesek, profittal termelhetők.

A politika is befolyásolja az olajárat

Hegedűs Miklós ugyanakkor rámutatott, hogy a kőolaj nem csupán közönséges gazdasági termék, hanem a politika által motivált, ezért nehéz biztos jóslatot mondani. Különböző hírek hatására elképzelhető átmeneti áringadozás is. Ha viszont marad az 50-55 dolláros átlagár, akkor a magyarországi kútárak is jellemzően 350-380 forint között stagnálnak majd 2017-ben - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az ár nagyban függ az üzemanyag iránti kereslettől is, amiben nem várható számottevő növekedés. Erre utal az is, hogy a fejlett országokban a telítettség közelében van az autóhasználat, és hiába nő az autóvásárlások száma, az állomány nem változik, inkább korszerűsödik, így a fajlagos fogyasztás csökkenni fog.

Jelentősen növekedhet a kereslet

Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügynökség a közelmúltban felfelé módosította a kőolajra vonatkozó keresleti várakozásokat, a meglévő olajmezők kitermelése folyamatosan csökken, az utóbbi két évben pedig jelentősen visszavágták beruházásaikat az olajcégek. Mindezt figyelembe véve az olajpiacok kiegyensúlyozása az OPEC-megállapodások nélkül is bekövetkezett volna, csak valamelyest később - mondta a közgazdász.

Így viszont az év első felében már elkezdődik a piac újra-egyensúlyozása, a készletállomány csökkenésére lehet számítani, a kínálat idővel a kereslet alá süllyedhet. Ez a folyamat Varró László szerint általában árnövekedéssel jár, de konkrét számot nem mondott, mert az "spekulatív lenne".

Az IEA robosztus kőolaj-keresletemelkedésre számít, 2016-ban napi 1,4 millió hordóra, 2017-ben 1,3 millió hordóra. Szintén az olajpiaci egyensúlyra ható tényezőként említette, hogy az OPEC-en kívüli országok - Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Oroszország - olajkitermelése már most is egymillió hordóval alacsonyabb, és az idén tovább mérséklődik.

Kifejtette: az utóbbi két évben az olajipari vállalatok a beruházások drasztikus, mintegy 300 milliárd dolláros visszavágásával reagáltak az alacsony olajárakra. Ennek egy részét kompenzálta, hogy az ipar költségei csökkentek, azonban a nominális beruházás-visszavágás nagyjából 25-25 százalék volt 2015-2016-ban is, ami "történelmileg példátlan". Különösen nagymértékű volt a visszaesés az amerikai palaolaj mezőkön, ahol egy átlagos projekt 5-10 millió dollár értékű, egy kút lefúrható néhány hét alatt, viszont már az első évben a felére csökken a kút kitermelése, tehát a szinten tartáshoz folyamatos befektetésre van szüksége az amerikai palaolaj-iparnak.

Mindazonáltal megnőtt az olajfúrás termelékenysége, a technológia gyorsan fejlődik, amit az is mutat, hogy míg az utóbbi két évben a palaolaj-fúró tornyok száma 1500-ról 400-ra esett, az olajkitermelés csak 10 százalékkal mérséklődött - figyelmeztetett a szakember.