Nagy meglepetést okozott a szakértők körében Seth Klarman, a 27 milliárd dollárt kezelő Baupost hedge fund menedzsere azzal a megállapításával, miszerint durva befektetési buborék fúvódott fel a tőkepiacokon - írja a Financial Times. Minden olyan év után gyanakodnunk kell, amelyben az S&P tőzsdeindex 32, a Nasdaq 40 százalékkal ugrik meg, miközben a vállalati profitok alig emelkednek - célzott a 2013-as év fejleményeire negyedéves elemzésében.

A szakember szerint a befektetők orrvérzésig vásárolják egyes divatos cégek, például a Netflix internetes tévészolgáltató, illetve az elektromos autókat gyártó Tesla papírjait. Mindez 1999-re emlékezteti, amikor a hasonlóan sikkes technológiai cégek értéke szállt el a mostanihoz hasonló mértékben. A különbség annyi, hogy most nem a részvények, hanem a vállalati kötvények piacára ömlött be irdatlan nagyságú tőke.

Csendes dagadás

Az elmúlt években szép csendben rengeteg pénz került olyan alapokba, amelyek vállalati és feltörekvő piaci kötvényeket, továbbá jelzálog fedezetű adósságokat vásárolnak. Ahogy azonban közeledik a kamatok emelkedése az USA-ban, a pénz elindulhat kifelé az alapokból, ami sokkszerű értékvesztést okozhat a befektetőknek és a szabályozó hatóságoknak is.

A számok Klarman gyanúját támasztják alá. A Morningstar befektetési tanácsadó cég adatai szerint az Egyesült Államokban 2009 óta 700 milliárd dollár folyt be a legnagyobb adót fizető kötvényalapokba. Mivel a papírok értéke is nőtt, az alapok értéke kétszeresére, kétezermilliárd dollárra ugrott. Riasztó, hogy ez nagyobb növekedés, mint amit a részvényalapok elkönyveltek a kilencvenes évek technológiai boomja idején.

Fejvesztett verseny

A Goldman Sachs némileg eltérő módszerrel végzett számítása szerint 1,2 ezer milliárd dollár folyt a kötvényalapokba 2009 óta, miközben részvénypiaci társaikba csak 132 milliárd. A Chicago Booth business school egyenesen kétezermilliárd dollárra becsüli a kötvényalapok gyarapodását 2008 óta, ami négyszerese a részvényalapok hízásának.

A brutális kereslet alapján nem meglepő, hogy a legnagyobb cégek egymás után bocsátanak ki kötvényeket. Csak a legutóbbi időszakban a General Electric, a Coca-Cola és a Viacom állt be sorba. Szintén nem meglepő, hogy a bóvlinak minősülő kötvények kibocsátása is rekordot döntött tavaly. A Moody's hitelminősítő a héten arra figyelmeztetett, hogy a befektetők korábban soha nem látott étvággyal vásárolják a viszonylag gyenge jog hátterű befektetési termékeket.

Mi lesz itt?

A nagy kérdés az, hogy mi lesz, ha a tőke elkezd kivonulni a kötvényalapokból. A közhiedelem szerint ezek kevésbé idegesen reagálnak a piaci fejleményekre, mint a részvényalapok, ám a Chicago Booth elemzői úgy látják, hogy az elmúlt évek eseményei cáfolják ezt a vélekedést. A 2008 utáni adatok egyre nagyobb rángásokat mutatnak, amit részben a Fed kamatemelésétől való félelem, részben a vagyonkezelő menedzserek lelki világa indokol.

A vezetőknek az a legfontosabb, hogy alapjaik hogyan teljesítenek a versenytárs alapokkal összevetve, ugyanis ettől függ, hogy mekkora tőkét tudnak begyűjteni. Befektetési ügynökként kínos a számukra, ha lemaradnak valamilyen jó üzleti lehetőségről, ezért egy eladási hullámba is gyorsan belevetnék magukat, nehogy utolsónak maradjanak. Mivel a kamatemelés a kötvényalapokat fenyegeti igazán, ezek menedzseri jóval idegesebbek voltak az elmúlt időszakban, mint részvénypiaci kollégáik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!