Amikor 2014-ben az orosz kormány a Szocsiban rendezendő téli olimpia infrastruktúrájának megteremtéséhez forrásokat keresett, akkor végül az orosz állami fejlesztési bankjához, a Vnyesekonombankhoz (VEB) fordult. A VEB forrásait annak ellenére kellett igénybe venni, hogy Putyin elnök korábbi nyilatkozatai szerint a magánbefektetők kell felelősek legyenek az olimpia költségeiért, amelyek egyes becslések szerint elérték az 50 milliárd dollárt is - írja a Wall Street Journal.

Mivel akkor az orosz pénzintézetek még könnyen hozzáfértek a nemzetközi tőkepiacokhoz, a VEB könnyedén elő tudta teremteni a szükséges forrásokat, s mintegy 20 milliárd dollárnyi külföldi devizában felvett tartozást halmozott fel, az ezzel járó kötelezettségeknek a bank azonban egyre nehezebben tud megfelelni, mivel az uniós és amerikai szankciók miatt nem tud újabb hiteleket felvenni a nemzetközi piacokon - írja a lap. Idén mintegy 3 milliárd dollárnyi adóssága jár le a banknak, s ezt a jelek szerint csak állami segítséggel tudja majd visszafizetni. De nem csak forrásoldalon, hanem eszközoldalon is komoly problémákkal küzd a pénzintézet, nagyon sok ugyanis a rossz hitele - hívta fel a figyelmet Jegor Fjodorov, az ING Bank moszkvai elemzője.

A VEB gondjai komoly kihívást jelenthetnek hosszabb távon az orosz államnak, annak konszolidált eszközállománya ugyanis 56,9 milliárd dollárra rúg, amely nagyjából az egyéves orosz GDP 5,5 százalékának felel meg - írja a lap. A problémát rövid távon kezelni fogják, Dimitrij Medvegyev miniszterelnök március végi nyilatkozta szerint az orosz állam 2,2 milliárd dollárnak megfelelő összegű támogatást biztosít idén a banknak, hogy likviditási problémáit kezelni tudja. Szergej Gorkov, a bank új vezére szerint a támogatás elegendő lesz arra, hogy a bank minden kötelezettségének meg tudjon felelni, azonban június végéig új hosszútávú stratégiát dolgoznak ki, hogy a bank működőképes maradjon.

Elemzők szerint a VEB-nek idén összesen 4,47 milliárd dollárnyi támogatásra lenne szüksége, azonban az orosz költségvetésnek már e mellett is komoly kihívásokkal kell szembenéznie a szankciók és az olajárak zuhanásának együttes hatása miatt. Ahhoz, hogy tartani tudják idénre kitűzött, a GDP 3 százalékának megfelelő hiánycéljukat, már sor került az egészségügyi és oktatási kiadások csökkentésére, befagyasztották a nyugdíjakat és az állami szférában a fizetéseket.

Az ügyhöz közelálló forrás szerint a kormány már korábban nyomást gyakorolt a tavalyi év első kilenc hónapjában 133 milliárd rubelnyi veszteséget felhalmozó vezetésére, hogy ne vásároljon új eszközöket és kezdjen el eladni a meglévőkből. Eközben a kötvénypiaci befektetők közül a kockázatkedvelőbbek elkezdték vásárolni a bank papírjait, úgy vélik ugyanis, hogy a bank állami megmentése biztosra vehető.

A VEB-et még 1922-ben alapították, állítólag Lenin kezdeményezésére, hogy segítsen újjáéleszteni az ország kereskedelmét a forradalom és polgárháború évei után. Majd 2007-ben alakították át fejlesztési bankká, amelynek feladatai között a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozása és az orosz export támogatása is szerepelt. A bank 2008-ban kezdett el rossz eszközöket és veszteséges állami projekteket felvásárolni. Két problémás pénzintézetet, a Sviaz-Bankot és a Globexet is megvásárolta ekkor a WSJ írása szerint, hogy segítsen talpra állítani a pénzügyi válság során meggyengült orosz bankszektort. A sok veszteséges cég felvásárlását követően a VEB komoly szerepet játszott az orosz befolyás kelet-ukrajnai növelésében, korábbi nyilatkozatok szerint 2013-ig mintegy 8 milliárd dollárt költött a kelet-ukrajnai vas- és acélipar, illetve bányászat finanszírozására.

A bank problémáit az utóbbi évben csak fokozta, hogy az orosz jegybank 2014 decemberében egy nap alatt 10,5 százalékról 17 százalékra emelte a rubel kamatokat, hogy így védje az orosz devizát a további értékvesztéstől.  Tavaly év végén orosz állami tisztségviselői elismerték, hogy a VEB valószínűleg csak állami mentőövvel lesz képes a további működésre.