A Gazprom vezette Északi Áramlat 2 konzorcium nem várva meg a Balti-tengeri új gázvezeték beruházására az engedélyt, lezárta a tendert 2,2 millió tonna csővezeték megrendelésére. Ez szükséges a tenger alján futó két, 2,5 ezer kilométeres vezeték megépítéséhez, amelyek Oroszországból Németországba szállítják a gázt. A szerződés értékét 2,6 milliárd euróra becsülik. Ennek 60 százaléka jut az orosz OMZ és CzTZ vállalatoknak, 40 százalék pedig az Europipe német acélipari konzorciumnak - ez szállította az Északi Áramlat 1 csöveinek a többségét.

Ha megvalósul a beruházás, a következő évtizedben a Balti-tengeren a Gazprom évente minimum 110 milliárd köbméter gázt tud szállítani Németországba. Ez viszont megkérdőjelezi az orosz gáz Ukrajnán és Lengyelországon át történő exportját - hívta fel rá a figyelmet a varsói Gazeta Wyborcza.

Nem meglepő tehát, hogy a Közép-Európa uniós tagországai azonnal tiltakoztak. Hangsúlyozzák, hogy az Északi Áramlat 2 ellentétes az EU energetikai alapszabályaival és az európai energiabiztonsági stratégiával. Ezek megkövetelik Európa energiaimporttól - különös az orosztól - való függésének korlátozását és az uniós államok közti energetikai szolidaritás erősítését.

Megfogalmazzák aggályaikat az Európai Unió tisztségviselői is, mint Miguel Arias Canete energiaügyi biztos, aki szerint ha megépül az új vezeték, akkor az orosz gáz 80 százaléka ezen át jutna Európába, ami biztonsági szempontból kockázatosnak tűnik. Brüsszel már többször úgy nyilatkozott, hogy szigorúan ellenőrzi, megfelelnek-e a vezeték tervei az EU szabályainak, azonban eddig nem hirdetett ítéletet.

A Gazprom még csak el sem kezdte a kötelező környezetvédelmi vizsgálatokat, ennek ellenére máris döntött a csőszállításról. Közleménye szerint heteken belül aláírják a szükséges szerződéseket, amelyek értelmében szeptemberben el kell kezdeni a csövek leszállítását, és 2018-ban mindkét cső építését.

A varsói lap szerint ezekkel a bejelentésekkel Gazprom és nyugati partnerei nyomást akarnak gyakorolni az uniós intézményekre, amelyek nehezen hagyhatják figyelmen kívül a német gazdasági érdekeket. Már a mostani megrendelés piaci hatása is olyan jelentős, hogy az Europipe részét képező Salzgitter német acélgyár részvényeinek árfolyama a hírre azonnal 9 százalékkal emelkedett.

Már az Északi Áramlat 1 építése is viharos reakciókat váltott ki nemcsak Ukrajnában, de Lengyelországban is. Mindkét országban meghatározó az orosz gázimport jelentősége, és nemcsak az energiaellátás szempontjából, hanem a területükön áthaladó vezetéken Nyugat-Európába szállított gáz után a Gazprom által fizetett tranzitdíj miatt is. Varsót ez igencsak érzékenyen érintené, és sikerült maga mellé állítania a vele szimpatizáló skandináv államokat. Már az első csővezeték építéséhez szükséges engedélyek kiadása körül éles összecsapásokra került sor. A lengyelek szerint ez az építkezés veszélyezteti a környezetet, a kikötők használatát, a hajózást, a halászatot és egyéb katasztrófákkal is fenyeget - például a világháború idején a Balti-tenger mélyére süllyedt víziaknák és robbanóanyagok felrobbanásával.

Ahogy az várható volt, nem történtek tragédiák, a vezeték akadálytalanul működik, és az Északi Áramlat 2 ellen már csak az uniós szabályok megszegését lehet felhozni. Mint ahogy az első menetben kiütéssel győztek a német gazdasági érdekek, most sem nagyon várható más eredmény. Márpedig ez nemcsak súlyos csapás lesz mind az ukrán, mind a lengyel gazdaságra, de politikai érdekérvényesítő képességükre is.