Sigmar Gabriel gazdasági miniszter a német hadiipari vállalatok vezetőivel pénteken folytatott megbeszéléseit követően közölte, hogy a kereszténydemokrata és szociáldemokrata kormánykoalícióban az elkövetkező hetekben egyeztetnek majd a német hadiipari fejlesztések jövőbeni céljairól és irányáról.

Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, Ursula von der Leyen védelmi miniszter és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter bevonásával vitatják majd meg, hogy milyen költségvetési lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve milyen katonai szükségletek jelentkeznek a Bundeswehrnél annak a veszélynek az elhárításához, amit például a kelet-ukrajnai helyzet eszkalációja, illetve az iszlám milíciák előretörése a nyugati demokráciákra nézve jelenhet.

Sigmar Gabriel szerint mindezek tükrében már az is kérdésessé vált, hogy az amit a Bundeswehr, a NATO és az uniós tagállamok jelenleg a német hadiipari vállalatoktól rendelnek, elegendőek-e egyáltalán a túléléshez.

Sigmar Gabriel ugyanakkor rámutatott a koalíciós szerződés ellentmondásaira. Ami egyrészt kimondja, hogy Németország az Európai Unión és a NATO tagországokon kívülre csak kivételes esetben, kifejezetten saját biztonsági érdekeit szem előtt tartva exportálhat hadianyagokat, másrészt rögzíti, hogy Németország érdekeit egy erős és fejlett hadiipar szolgálja.

A német hadiipari vállalatok szakmai képviseleti szervezete a BDSV (Bundesverband der Deutschen Sicherheits- und Verteidigungsindustrie e.V.) elnöke, a Rheinmetall vezérigazgatója Armin Papperger szerint gyors megoldásra van szükség, mert az idő ellenük dolgozik. A késlekedés veszélybe sodorná a német haditechnikát és vele együtt a hadiipari vállalatoknak azt a képességét, hogy "a lehető legmagasabb színvonalon szerelje fel a hadseregben szolgáló fiainkat és lányainkat".

Az "innovációs motorként" is fontos gazdasági szerepet betöltő német hadiipari szektor jelentősége már olyannyira megrendült - mutatott rá Claus Günther, a lőszereket, rakétákat és lánctalpakat gyártó Diehl konszern vezérigazgatója, hogy számos nemzetközi fejlesztési projekt már német közreműködés nélkül működik.

A BDSV a német hadiipari ágazat üzleti kilátásainak romlása miatt elsősorban a középvállalatok kerültek nehéz helyzetbe, mivel a magasabb kockázatokra hivatkozva bankjaik megnövelték hitelfinanszírozási költségeiket. Ezen a téren mindenképpen segítségre számít a német hadiipar, például az állami Kreditanstalt für Wiederaufbau közreműködésével.

A BDSV statisztikái szerint a német hadiipari ágazat 2011-ben mintegy 100 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.

A német hadiipari ágazat évente többmilliárd eurós forgalmat bonyolít.

A kézifegyvereket gyártó Heckler & Koch forgalma 2013-ban 200 millió euró volt. A Leopard tankokat és Puma lövészpáncélosokat, illetve önjáró lövegeket gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 900 millió euró forgalmat ért el tavaly. Az Eurofighter vadászgépek hajtóműveit gyártó MTU Aero Engines forgalma 501 millió euró volt. A Rheinmetall konszern páncélosokat, lőszereket és légvédelmi rendszereket gyártó hadiipari üzletága, a Rheinmetall Defence forgalma 2,2 milliárd euró volt tavaly. A tengeralattjárók és hadihajók építésével foglalkozó Thyssenkrupp Marine Systems pedig a 2012/2013-as pénzügyi évben 1,2 milliárd értékesítési árbevételt ért el.

A svéd SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) kutatóintézet statisztikái szerint Németország a világ harmadik legnagyobb hadianyag exportőre, igaz forgalma messze elmarad az első kettőétől. Tengeralattjáró-exportban viszont világelső, harckocsi-exportban pedig Oroszország után a második.

A nemzetközi hadianyagpiacot az Egyesült Államok és Oroszország együttesen 56 százalékkal uralja, Németországnak pedig 7 százalékos a részesedése.

A német fegyverexportnak 2009 és 2013 között mintegy egy harmada európai országokban talált vevőre, 29 százaléka Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe irányult, 22 százaléka Amerikába, 17 százaléka pedig a Közel-Keletre.

A BDSV adatai szerint a német védelmi ágazat forgalmának túlnyomó részét azonban nem a kifejezetten hadiipari célú felszerelésekkel és eszközökkel, hanem felügyeleti és biztonsági berendezésekkel, számítástechnikai megoldásokkal és szolgáltatásokkal bonyolítja le.